GORE-tematikus hetünkre a cikkek összeállítása közben kibukkant egy elég feltűnő hiányosság. Nem is értettem, hogy történhetett ez, átfutottam a cikkadatbázisunkat, a listáinkat, miközben csak olyanok jártak a fejemben, mint “nem létezik, hogy erről még nem írtunk”, “biztos törlődött valahogy a cikk az adatbázisból”… Kereséseim azonban nem jártak eredménnyel, így vészes tűzoltásként következzen az utóbbi (lassan húsz év) egyik legmeghatározóbb gore alapműve: a Happy Tree Friends sorozat.
A cikk eddigi hiánya azért is volt különösen kínos, mert őszintén szólva nem hiszem, van-e egyáltalán olyan véresebb, betegebb poénokért rajongó ember a világon, aki nem hallott volna erről a szériáról, vagy nem látott belőle legalább néhány epizódot. Főszereplői békés, kedves antropomorf állatkák, akik különböző hétköznapi, mókás kalandokba keverednek – házat építenek, állatkertet látogatnak (ez így jobban belegondolva súlyosabb kérdéseket vet fel, mint a Disney érthetetlen különbségei Pluto és Goofy kutyaábrázolásában, vagy a sült csirkét falatozó Donald kacsa), moziba mennek, bújócskáznak, stb. És persze közben ügyetlenségüknek, a helyzet szerencsétlen körülményeinek köszönhetően sérülnek – és itt kezdődnek a problémák. Ugyanis a Tom&Jerry, illetve a Looney Tunes hőseivel ellentétben a Happy Tree Friends karakterei nem kapják össze magukat néhány vicces deformációt követően – nekik törnek a csontjaik, sugárban ömlik a vérük, loccsan az agyvelőjük, iszonyatos halálsikolyok kíséretében. A tortára a koronát a sorozat egyik legismertebb “poszterarca”, Flippy mackó teszi fel, hősünk ugyanis vietnámi háborús veterán, és a háborúra emlékeztető zajok, jelenetek hatására tébolyult, Rambot megszégyenítő gyilkológéppé változik, aki válogatás nélkül öli halomra társait.
Ez a csodálatos recept pedig kisebb-nagyobb kihagyásokkal immár 18 éve sokkolja és szórakoztatja az internetezőket. A széria első pilotja, a Banjo Frenzy 1999-ben látott napvilágot – majd akkora sikert aratott az indokolatlan, véres humorával, hogy készítői, köztük a mai napig a széria látnokaként emlegetett Kenn Navarro engedélyt kaptak, hogy további részekkel árasszák el a rajongókat. Voltak darabok, melyek nem kevesebb mint 15 milliós nézettséget értek el rekordidő alatt, egyes országok a tévében is vetíteni kezdték őket, míg az online epizódok néhány exkluzív (ma már online szintén megtekinthető) darab kíséretében DVD lemezeken is megjelentek. A széria életében 2006 jelentett egy hatalmas fordulópontot, ekkor kapott zöld utat a húsz perces epizódokból álló tévésorozat, amely 13 részt élt meg (részenként három hosszabb epizódból állt), és bár kissé furán hangzik, de elmélyítette a karaktereket, a széria történeteit, sokkal kifinomultabb, simább animációval rendelkezett, és magasabb szintre emelte az elkövetkező online részeket is. 2007-ben a Fall Out Boy együttes is együttműködött a széria készítőivel, és a Carpal Tunnel of Love című számukhoz a klippet egy zenés Happy Tree Friends epizódként készíttették el.
Ám minden jónak vége szakad – vagy ha az internet korában vége nem is, meglassul. 2013-ban elindult az online széria negyedik évada, ám az epizódok kezdtek egyre rendszertelenebbül, egyre lassabban érkezni. Hiába találtak ki a készítők új karaktereket, mint Lammy-t, a potenciálisan skizofrén bárányt, próbáltak meg spin-off szériát gyártani (Ka-Pow), készítettek videojátékot (False Alarm) terveztek mozifilmet (semmi infó róla), és röppentek fel hírek a tévésorozat második évadáról is (szintén semmi a pletykán kívül…) érezhető, hogy mintha a készítők kreativitása, és a rajongók érdeklődése is megcsappant volna az utóbbi években. 2015-ben konkrétan egyetlen új epizód sem készült, 2016 végén pedig “Still Alive” alcímen megjelent öt új, fizetős epizód – melyek eladások terén vastagon az elvárások alatt teljesítettek, és az öt részből kettő, illetve a Blood Donor című rövid promó már ingyenesen megtekinthetőek, várhatóan pedig a többi rész is hasonló formában ingyenes lesz.
Így sajnos kétes, hogy mit hoz a jövő, meddig kapunk még újabb epizódokat (2017-ben eddig nem is érkezett új rész) – ám a széria még így is megkerülhetetlen tényező az online szórakoztató médiában, meghatározó eleme a netes rajzfilmeknek, sorozatoknak, az általuk képviselt, megengedhető elborult humornak. Őszintén remélem, hogy még nincs közel a vég, és 20 éves születésnapjához közeledve még kipattan a kreatív szikra a készítők fejéből, vagy valamilyen más módon sikerült felfrissíteni a receptet – ám még ha ez esetleg nem is következne be, a Happy Tree Friends akkor is több órányi elborult, őrült szórakozással ajándékozta meg a nézőket – és saját tapasztalat alapján tudom, időről-időre gond nélkül, önfeledten végigbingelhető az eddigi anyag.
Értékelés: 10/10
Zoo_Lee
Be the first to comment on "Happy Tree Friends (1999 – ) (Tündi Bündi Barátok)"