Ez a mára már igazi csemegének számító svéd splatter-komédia nem csak a nevében (Evil Dead) próbál parodizálni, hanem konkrétan pellengérre állítja néhány örökzöld horror-produkció (Halloween, Bárányok hallgatnak, A ragyogás, Az élőhalottak éjszakája) egy-egy ismertebb jelenetét, mindamellett pedig egy konkrét szatíraként is működik a vasszigorral működő svéd cenzúra jegyében, amely a világ legöregebbjeként 1911-től egészen 1996-ig bezárólag előszeretettel gyomlálta a neki nem tetsző dolgokat.

Miután az előző vágó megőrült és öngyilkos lesz a vágószobában, Edward Tor Swenson nevű főszereplőnket kérik fel, hogy ezentúl feleljen ő a Loose Limbs nevű horror-sorozat szerkesztéséért. Eddig csak ’normális filmekhez’ szokott hősünk eléggé meg van botránkozva a nyersanyagon, és már a felmondását is beadja, amit a főnöke nem fogad el, helyette még több vágni valót kínál neki.

Ed az erőszakos és naturalista képsorok hatására előbb hallucinálni kezd, majd pedig totálisan bekattan. Előbb megöl a házába látogató főnökét, majd két szerencsétlen betörőt, és mikor a felesége meglátogatja, őrá is rátámad. Egy golyóval sikerült megállítani, és kórházba kerül, de a vérfürdő ott is folytatódik…

Habár nem volt egy iszonyatosan drága film, ahhoz képest meglehetősen sok marhaságot láthatunk. Egyrészt ott vannak a teljesen infantilis üzemmódban készülő, filmbeli filmjelenetek, melyek kellően perverzek és erőszakosak az említett svéd cenzúra kicsúfolásához, de az Ed által véghezvitt vérfürdő képsorai is hasonlóan eszementek és brutálisak. Lényegében mészárlás és csöcsök, némi maszkmesteri jutalomjátékkal. Színészeink egyébként eleve túljátsszák a szerepüket, ehhez jön még hozzá a direkt viccesnek ható true amerikai szinkron, ami csak fokozza ezt a komikus hatást.

Szinte az egész cselekmény alatt fel-felbukkannak klasszikus horror-filmekhez fűződő poszterek (Evil Dead, The Fly, Prince of Darkness stb.), beemelik különféle örökzöldek egyes jellegzetességeit (Halloween, Bárányok hallgatnak, A ragyogás, Az élőhalottak éjszakája stb.), ám legtöbbször mégiscsak a címbeli szójátékra építő Evil Dead van jelen –  kezdve a főszereplő Sam Campbell nevű főnökén át a közeledő démon különlegesen egyedi kameramozgásáig, bár itt mondjuk mindez a folyosókon történik.

Az említett tényezők miatt az egész filmet természetesen nem lehet komolyan venni, viszont mint erőszakban és kendőzetlen brutalitásban tobzódó agyament paródia (vagy éppen szatíra) bűnös élvezetet nyújthat a retro-fanoknak!

Értékelés: 7/10

eyescream