Mitől vagyunk azok, akik vagyunk? A közhelyesnek tűnő kérdés mögött valós problémakörök húzódnak, ugyanis tudományos, filozófiai, és vallási szemszögből rengetegen próbálták már meg kialakítani a saját elképzelésüket azt illetően, hogy milyen szerepet játszanak az emlékek személyiségvonásaink kialakításában. Mark Palansky 2017-es filmje is ezt a témát boncolgatja, nem is akármilyen módon…

Tetszőleges szempontból megközelítve a fentebb felvázolt kérdést, egy bizonyos ideig tartó fejtörés után szinte vitathatatlanná válik emlékeink személyiségformáló szerepe. Feltehető a teoretikus kérdés: ha minden emléket kitörölnénk az agyunkból, vajon egy bizonyos idő elteltével ugyanazzá az emberré válnánk, akik jelenleg vagyunk? Még érdekesebb – és a tudomány jelenlegi fejlődését tekintve talán jóval racionálisabbnak tűnik – megfogalmazni a kérdést: mi történne, ha életünk bármely emlékét újraélhetnénk? Természetesen, többek egyből rábólintanának a lehetőségre, javarészt hedonisztikus késztetéséktől vezérelve, azonban ha jobban belegondolunk, egy átlag ember életében is jópár olyan momentum van, amit inkább eltemetnének tudattalanjuk legmélyebb bugyraiba, sőt akadnak olyan pillanatok is, amiket agyunk védelmező mechanizmusának köszönhetően már el is felejtettünk.

A Rememory cselekménye a közeli jövőben játszódik, amikor egy briliáns elméjű tudós, Gordon Dunn kifejleszt egy eszközt, amelynek segítségével egy emberi lény emlékei fokozatosan kinyerhetők,  vizuális formában megjeleníthetők, sőt még egy speciális, erre a célra tervezett adathordozón el is tárolhatók. A szórakoztatóiparban felhasználható evidens lehetőségek mellett azonban a kutatást egy jóval magasztosabb cél vezérli: terápiás eljárások kiegészítőjeként szeretnék szabadalmaztatni a készüléket. Gordon Dunn azonban meglehetősen váratlanul, és kétes körülmények között életét veszti, az üzleti és magánéleti káosz förgetegében pedig feltűnik egy rejtélyes férfi, aki minden áron az igazságot szeretné kideríteni.

A Rememory egyfajta elegye a drámának, a sci-finek és a thrillernek. A tudományos-filozófiai eszmefuttatás mellett a film ugyanúgy fókuszba helyet egyéni sorsokat életutakat. A természet rendjének megváltoztatására tett kísérlet következményeinek boncolgatásával rengeteg alkotás próbálkozott már, de a Rememory igen szórakoztató és érdekes módon teszi mindezt. Peter Dinklage a tőle már megszokott, kiemelkedő színészi kvalitásával szemmel láthatóan hatalmasat dob az összképen – sőt, a filmet negatív kritikával illetők közül valaki úgy fogalmazott: Peter Dinklage ennél jobb filmet érdemelne. Úgy gondolom, a Rememory azok számára jelenthet csalódást, akik egy mélyfilozófiai, kifejezetten nehéz filmet vártak. Valóban, a készítők terve láthatóan az volt, hogy egy szinte mindenki számára fogyasztható, ugyanakkor a szokásos tucatfilmek közül kitűnő alkotást vigyenek mozivászonra, véleményem szerint pedig ez maximálisan sikerült. Ötletes, egyszerre könnyed és elgondolkoztató. Mindenképp ajánlott.

Értékelés: 8/10

Kinek ajánljuk: Akik szeretik az egyszerre könnyed, de a maga módján elgondolkodtató darabokat, és/vagy szeretik Peter Dinklage egyébként kiváló színészi játékát.

(Absvrd)