Előzőleg egy science fictiont szedtem elő nektek a magyar filmgyártás palettájáról, ezúttal egy 2014-es alkotással készültem nektek, a drámai jellegű Fehér Isten-nel. Eredetileg is kíváncsi voltam erre, azonban valahogy elmaradt a megtekintése. Magyar Hetünk viszont alkalmat adott, hogy megnézhessem Mundruczó Kornél (Szelíd teremtés – A Frankenstein-terv, Jupiter holdja) rendezését. Bár a témájától kissé féltem, de többen is említették az ismerőseim közül, hogy érdemes volna egy ajánlót írnom róla.
Lili (Psotta Zsófia) egy 13 éves kislány, akinek az anyja, illetve új párja Ausztráliába készülnek. Sajnos gyermeküket nem tudják – és nem is akarják – magukkal vinni, hiszen folyton Hagennel, a család kutyájával lóg. Így felkérik Dánielt (Zsótér Sándor), az exférjet, hogy tegye hasznossá magát, amíg a konferencián vannak, és vigyázzon a gyerkőcre, no meg a kötelezően velejáró korcsra. Azonban a városban nem lehet engedély nélkül nem tisztán magyar fajtákat tartani – nyilván a legnagyobb hibát elköveti a film és „faj”-ként aposztrofálja, de én azért javítanám a kifejezéseket (szerk. megj.) –, hanem ehhez bizony tejelni kell az állam bácsinak, illetve a lecsúszott állatorvos igencsak pipa lesz, hogy kész tények elé állítják, így az eb hamarosan nyűgös teherré válik a lakásban. Ezen az állapoton a besúgó, rosszindulatú szomszédok sem nagyon segítenek, így a gonosz világ összeesküszik (igen, több ponton is a szánkba rágják ezt) Lili és hűséges jóbarátja ellen, aminek eredményeként Hagen bizony az utcán köt ki.
A Fehér Isten egyszerre szól a barátságról és a túlélésről, illetve a kutyák sorsáról, szimbolikus értelemben pedig a társadalmi rétegek között feszülő ellentétekről. Legszembetűnőbben persze a szereteté a főszerep, mellyel minden akadály legyőzhetőnek tűnne, ha nem volna a való világ. Azonban ez nem a Lassie, itt a hazatérésért nem csak az állatka küzd, hanem a kislány is. A történet folyamatosan sugallja nekünk a katasztrofális végkifejletet, hiszen olyan úton kell elindulniuk a barátoknak, mely semmiképpen sem vezethet happy endhez.
És itt érkezünk el ahhoz a részhez, hogy mik a Fehér Isten hibái. Legfőképpen azt tudnám kiemelni, hogy túlmisztifikálja önmagát, több szeretne lenni, mint ami valójában, így abba a csapdába esik, hogy hatásvadásszá lészen. Ami sajnos nem tesz jót az élvezhetőségének. Talán egy kicsivel jobb forgatókönyvíróra lett volna szükség, hogy ezt messzire elkerüljék, és ne legyen teleszuszakolva olyan szájbarágós klisékkel, mint például a cím is.
Mert nem nehéz rájönni, hogy a Fehér Isten-ben az ember-gazdi viszony van szimbolizálva – ami persze akár átvihető a társadalmi rétegek között feszülő különbségek szintjére is –, ami főleg a végső jelenetnél válik iszonyatosan fájdalmassá. Amellett persze, hogy az egyetlen hiteles szereplő számomra a szerencsétlen eb volt, akit ráadásul két kutyus is megszemélyesített, sajnálatos módon a karakterek annyira jól alakították az előírt személyiségeket, illetve jellemeket, hogy egyiket sem tudom a valós világban elképzelni. Egyszerűen nagyon kevés ember viselkedne úgy az adott szituációkban, ahogyan ők teszik. Rájuk erőszakoltnak érzem a sztereotípiákat, amelybe beleszorítják a színészeket. Hogy legyen valami pozitív is, a helyszínek zseniálisan el lettek találva, sőt még az operatőri munka (Rév Marcell) is fantasztikusan kivitelezett, de a film ezekre nem épülhet fel.
A slusszpoén a másik motívum, amelyet úgy tudnék nevezni, hogy a nemzeti öntudat zenéjének ereje, mert Liszt Ferenc Magyar Rapszódiájának nem sok keresnivalója van másként a filmben, mint hogy olyasmi szerepet töltsön be, amely erősen erőltetett.
A végkövetkeztetés, amire jutottam így az, hogy a Fehér Isten akár jól is elsülhetett volna, mert az alapkoncepció nagyon jó elképzelés, ha nem giccsesen tálalták volna, és nem szúrják el a forgatókönyvet. Persze azt azért hozzáteszem ismét, hogy a legjobb alakításért díjat is érdemelhetne a két eb, akik Hagent személyesítik meg. Le a kalappal a trénerek és a kutyák előtt. Ha más nem, miattuk érdemes megtekinteni a filmet. A baj az, hogy ettől még nem válik kiváló alkotássá.
Értékelés: 5,5/10
Smaragd Sárkány
Be the first to comment on "Fehér isten (2014)"