Mélyen a dél-kínai tenger alatt húzódik egy vízalatti hegyvonulat, melynek mérete vetekszik a Himalájáéval. Olyan mélyen fekszik, hogy még soha senki semmilyen eszközzel nem sikerült a közelébe férkőznie. Az évszázadok során számos hajó tűnt el ott nyomtalanul. Eltűnésük örök rejtély maradt – ezekkel a mondatokkal indul útjára Stephen Sommers (A múmia 1-2, Van Helsing) már-már családbarátnak is mondható akciós-kaland-horrormozija, melynek főszerepeiben Treat Williams és Famke Janssen párosát láthatjuk.
Finnegan és kis csapata egy rakás fegyverest visz egy általuk még véletlenül sem ismert célponthoz, ám később kiderült, hogy a torpedókkal felszerelt kommandó valami nagyon rosszban sántikál. Amikor betámadják az óceán közepén veszteglő Argonautica nevű luxusóceánjárót, először egy árva lelket sem találnak benne, csupán vért és rejtélyes módon megrongálódott berendezést. Menet közben aztán szó szerint előkígyózik valami a lassan, de biztosan süllyedő hajóból…
Stephen Sommers már-már szakembere a családbaráttá varázsolt, és mindamellett persze epikusan tálalt, akcióban gazdag kaland-horror moziknak – vagy valami ilyesmi lehetne a mixelt műfajának neve -, gondoljunk csak a Múmia-filmekre. Egészen élvezhető pop-corn produkció ez is – legalábbis engem baromi tudott szórakoztatni -, hiszen a megfelelő mértékben keverte a kalandfilmes kliséket a rejtélyes, már-már misztikus thriller-vonallal, akad benne némi szolidabb vérengzés is a horror zsánerének megfelelően, pár cseppnyi bájos romantika szintén képviselteti magát, és persze egy adag CGI-vel spékelt látványarzenállal teszi fel mindezen elegyre a koronát.
Ez persze nem azt jelenti, hogy nem találhatóak benne nettó agyament baromságok, pl. száguldó hajón semmi más nem, de a kapitányi szék durvábban rázkódott, mint az Ace Ventura 2-ben, amikor aszfalton ment a főszereplő jeep-jével, vagy amikor a viharos esőben a hajó oldalán függőleges irányban játszi könnyedséggel felmásznak a katonák, de a prímet mégis az a jelenetsor viszi, amiben vagány hőseink a süllyedő luxushajó vízzel teli folyosóian a szörny elől menekülve jet-skiznek. Maga a tengeri szörny kinézete nekem speciel bejött – bár hogy hogyan fértek el minden kisebb csőben az ugye kérdéseket von maga után -, meg azért a trükkök is elég jól működtek a kor színvonalához mérten.
Ha látványos és szórakoztató, könnyed hangulatú, a kilencvenes években fogant mozit szeretnétek elővenni, akkor a Múmia-filmek mellett ezt szintén csak ajánlani tudom! Csak arra figyeljetek, hogy Kísértethajó címmel több, hasonló rémmozi is megjelent már a piacon!
Értékelés: 7,5/10
eyescream
Be the first to comment on "Deep Rising (1998) (Kísértethajó)"