Ugyan filmünk nem áll közvetlen kapcsolatban a csodálatos Carnosaur-trilógiával, csupán az a tény tartja őket össze – természetesen az életre keltett dinoszauruszos motívumon kívül -, hogy a filmet dirigáló John Carl Buechler anno a Húsevő-gyík filmek speciális effektusáért is felelt, így bátorkodott néhány jelenetet újra hasznosítani abból a fergeteges minőségű alapanyagból. Látni fogjuk, hogy *irónia* bizony érdemes volt kölcsönözni a nagy elődtől…

Los Angeles ipari körzetében Dr. Harrison Parker éppen az ún. Éden-formulán dolgozik, amely különféle organizmusokat reprodukál, emellett pedig betegségeket is képes lehet gyógyítani a jövőben. Habár Parkernek fogalma sincs róla, de tudós haverjai közben a cuccból valamiért létrehoztak egy élő Tyrex-et, pár szinttel lejjebb. Később egy mindenre elszánt csoport feltöri a komplexum kódjait, a dinó pedig kiszabadul, és nemsokára már L.A. utcáit rója…

A robotikusan mozgatott Tyrex meglehetősen gagyi – konkrétan előbb késztet röhögésre, mint megijesztene -, ahogy a forgatókönyv vagy maguk a szereplők sem állnak a helyzet magaslatán. De hát Tony Todd ide, Jeff Fahey oda, mégis milyen minőségi csodát vár az ember egy ilyen direkt televízióra készült dinós produkciótól?!

Például olyan marhaságokat, mint amikor a vállalhatatlan módon odavetített gumigyíkunk egy hollywoodi filmforgatás közepébe csöppenve felfalja a szereplőket és hasonlók? Vagy techno-zenével csalják tőrbe, aztán meg rárobbantják az egész épületet?! Jééé, olyan pont akad benne. Szóval hiánypótlásra alkalmas, ha éppen az elvonási tünetek kerülgetnek, és nincs semmi hulladékfilm a közelünkben! Amúgy meg SOHA.

Értékelés: 4/10

eyescream