Ezt az animét is nagyon régen láttam és ideje volt újranézni, ha már felmerült a címe az egyik csoportban. Valahol a sci-fi és a fantasy között helyezném el, némi erős grafikus horror ábrázolással. ’80-as évekbeli filmként egyik kedvenc témámmal foglalkozik, a démonok és az emberek közötti ősi viszállyal. Minden adott a jó történethez, lássuk hát a Wicked Cityt (妖獣都市 = Démonok Városa).
Hideyuki Kikuchi (Demon City Shinjuku, Darkside Blues, Vampire Hunter D) mangájának legelső kötetéből készült az anime, illetve egy élőszereplős adaptációt is csináltak belőle. Ebben a részben Renzaburo Taki a főhősünk, aki testőrként, Black Guardként tevékenykedik, de emellett nagyon szeret csajozni is. A kapcsolat pedig ott van, hogy az ismerkedés is kimondottan veszélyes abban a városban, ahol járunk. Hiszen – ahogyan már utaltam erre – a Föld és a Fekete Világ között megnyílt egy kapu, és hiába vagyunk a 20. század legvégén, itt most nem csak emberek vannak, hanem egy közeli helyen démonok is lakoznak. Persze van határvidék és ellenőrzött a mozgásuk, azonban természetesen akadnak olyanok, akik nem szeretnék betartani a szabályokat. Itt jönnek a képbe például a Black Guardok, akik megfelelően képzettek ahhoz, hogy megvédelmezzenek személyeket, esetleg rendezvényeket, illetve levadásszanak szökevényeket, veszélyes elemeket.
És most is egy ilyen megbízatást kap Renzaburo Taki, amikor egy fontost személyért kell elmennie, démon társnőjével, Makie-val, hogy biztonságos helyre juttassák őt. Egyikük sem sejti, hogy miféle nehézségekkel kell szembenézniük, milyen akadályokat gördítenek eléjük, és egyáltalán mire is vállalkoztak. Minden erejükre, képességükre, illetve mágiára szükségük lesz, ha szeretnék élve megúszni a kalandot, illetve hogy szegény 200 éves Guiseppe Maiyartot valahogy megmentsék a rá vadászók karmai elől.
Az animét Yoshiaki Kawajiri (Demon City Shinjuku, Highlander: The Search for Vengeance, Ninja Scroll, Vampire Hunter D: Bloodlust, X) rendezte – a karakter dizájn is az övé –, és elég jól sikerült eltalálnia a hangulatát, hisz kellően komor, dark és izgalmas. Fenntartja a feszültséget és az atmoszféra kellően sötét, tökéletesen illik a cselekményhez. A karakterek nagyon ügyesen vannak válogatva, nem unalmas a démonok különböző képessége, kimondottan kreatívak a megjelenő erők. Miként a Vampire Hunter D-ben, itt sem az zajlik le, hogy egy-egy erősebb ellenfél elpusztul, hanem szerencsére csak legyengül, és később visszatér egy fontosabb csatározásban. A fordulatokat nagyon jól időzítették, gyakorlatilag nem lehet sejteni egyiket sem előre. A zenéje kellemes (Osamu Shooji – Black Jack), a hangulathoz passzoló.
Érdekesség, hogy bizonyos karakterek kimondottan hasonlítanak egy másik anime, a Ninja Scroll főszereplőire. Így például Guiseppe Maiyart Dakuanra, Makie pedig Kageroura. Figyelembe véve, hogy ez utóbbi mű 6 évvel később készült el, igazán izgalmasnak találom. A Wicked City ennek ellenére is teljesen egyedi hangulatú és az örökös viszálykodáson túlmutat, azzal, hogy a démonok erői itt is egy-egy tulajdonságot is megtestesítenek, illetve egyáltalán ősi vallások kérdéskörei kerülnek elő. Természetesen a végső csata mögött rejlő titokzatos tervet nem fogom leleplezni, hiszen akkor nem maradna semmilyen meglepetés sem.
Az anime félig-meddig a jó és a gonosz közötti csatározásról szól, de ahogyan megszokhattuk a karakterek nem teljesen feketék vagy fehérek, hiszen a démonok között is akadnak olyanok, akiknek szándéka nem feltétlenül az emberek leigázása és a világ elpusztítása. Pont ezért lesz izgalmas, vannak árulások és meglepő fordulatok, korántsem olyan mindenki, amilyennek elsőre megismerjük. A romantika is külön szerepet kap, az ecchi jelenetek inkább az érzelmekben, vagy a kínzásokban elmerülést emelik ki. A testi vágyak kivetülései itt teljesen egyértelműen, vagy tisztán szerelmi vagy tisztán birtoklási, tárgyiasítási jellegűek. Ezért kap fontos szerepet, hogy ezzel kapcsolatban ki miként viselkedik, és milyen célok vezetik, mert ez meghatározza a jelenetek ábrázolásmódját is.
Őszintén szólva, szívesen megnézném a folytatást, illetve egy sorozatot megérdemelne a mű, mert kimondottan izgalmasra sikeredett és van benne rengeteg potenciál. A 21. század eszközeivel valószínűleg kevésbé sikerülne a hangulatát pontosan visszaadni, mert a színvilág, a technikai megoldások más irányba fejlődtek, így egy tűéles kép és élénkebb ábrázolások nem biztos, hogy a Wicked City-nek pozitívabb élményt tudnának biztosítani. Ez a ’80-as évekbeli rajzokkal, hátterekkel, a komor és dark hangulatvilággal pontosan olyan, amilyennek szerintem lennie kell. Így erőteljesebb hangsúlyt kapnak az érzelmi töltetek és a belső vívódások. A maga nemében igazán sajátságos és bizony olyan művek közt van a helye, mint a BioHunter, a Demon City Shinjuku és a Twilight of the Dark Master vagy éppen a Ninja Scroll.
Ajánlom mindazoknak, akik kedvelik a jó sci-fiket, a démonos és véres, de mondanivalóval rendelkező horrorokat, valamint természetesen a ’80-as évekbeli animék hangulatát.
Értékelés: 8/10
Smaragd Sárkány
Be the first to comment on "Wicked City (1987)"