Érezted már, hogy a családod idegen? Mintha nem is a szüleid lennének, hanem két, teljesen ismeretlen egyén. És az is megvan, hogy néha bizony furcsa dolgokat művelnek a háttérben, ha te éppen nem vagy otthon?! Persze ha mindezt elmondanád, tutira hülyének tartanának, viszont magadban sem tarthatod, mert bekattansz. Hogyan reagálnál mindenre, egyáltalán mi ilyenkor a teendő?! Ezt a bizarr és ijesztő témakört próbálja meg Brian Yuzna első filmjében bemutatni.

Bill egy Beverly Hills-ben élő több mint gazdag család sarja, és látszólag minden megvan, amit egy ennyi idős tinédzser csak akarhat – azonban mégis egy kissé zavartnak tűnik. Fura dolgokat hallucinál, sőt ha ez még nem lenne elég, családja is megpróbálja beszervezni valamiféle különös „társaságba”, amiből ő köszi, de nem kér.

Csak akkor kezdi el igazán gyanítani, hogy itt valami sötétebb és betegebb dolog folyik a háttérben, amikor húga ex-barátja egy igencsak perverznek tűnő hanganyagot mutat meg szüleiről, később pedig egy másik sulis srác is megpróbálja elmondani a felsőbb körökben zajló titokzatos összeesküvés lényegét, de mindketten rejtélyes módon életüket vesztik. Aztán egyszer csak találkozik egy lánnyal, akiről később kiderül, hogy szintén e bizarr kompánia tagja…

Brian Yuzna filmje szinte csak úgy árasztja magából a kilencvenes évek jellegzetességeit, de mentségére legyen mondva, feszültségkeltésből ötösre vizsgázott. Ez egyrészt köszönhető a fiatal Billy Warlock hormonoktól fűtött karakterének, akit teljesen összezavartak az események, ám mégis rettenthetetlenül halad előre a rejtély leleplezése útján -, illetve a dramaturgia szempontból mesterien adagolt izgalmakkal.

Ami pedig a negatívumokat illeti, valójában nem derül ki a végén, hogy akkor ez a társaság voltaképpen kikből (vagy mikből?) áll, hogyan is sikerült olyan sikamlós és amorf testmódosításokra szert tenniük, mint amit elég bőségesen tártak a szemünk elé, és a legfontosabb, hogy mindezzel mi a céljuk?! Vagy ez egyfajta szürreális díszletek mögött zajló bizarr társadalomkritika akar lenni, mindenféle lényegi mozzanat nélkül, pusztán csak az elitréteg sznobizmusát hirdetve?! Fene se tudja. Mindenesetre, elég gusztustalanul az egész, és mi nem kérünk belőle, haha!

Értékelés: 6,5/10

eyescream