Nem kell messzire mennünk, ha valami bizarr élményre vágyunk, hiszen a szomszédban találjuk a híres-neves Hója-erdőt. ParaHelyek-rovatunkban Absvrd már megosztotta veletek a Kolozsvár mellett található rengeteg rémtörténetét és legendáit. Hamarosan a Cinegore csapata is veszi a sátorfáját és Kutna Hora, valamint Róma után Romániába kirándul, hogy szerkesztőink saját szemükkel lássák, vajon tényleg annyi rémséget rejt a Hója-erdő. Kedvcsinálónak pedig megnéztük a The Devil Complex című filmet, amelynek helyszíne éppen a Hója.

A történet tehát adott, a megvalósítás stílusa pedig egyértelmű. Aki látta minden idők egyik legnagyobb filmjét, az Ideglelést, az tengernyi hasonlóságot fedezhet fel a két mű között. Az eltelt 17 év miatt ugyan felnőtt egy olyan generáció, amely számára a Blair Witch szinte teljesen ismeretlen, de akik viszont betéve tudják Eduardo Sánchez remekét, azok már-már botrányos mértékű koppintáshalmazt fedezhetnek fel a The Devil Complexben.

A történet nem túl eredeti, de ennél nagyobb bajunk azért ne legyen – gondoltam a film előtt. Három felnőtt elmegy filmezni az erdélyi Hója-erdőbe (na igen, egy lány és két fiú – nem is értem honnan az ötlet?!), hogy utánajárjanak a helyi legendáknak és felfedezzék az erdő sötét történetét. Csatlakozik hozzájuk egy helyi férfi, amolyan idegenvezetőként, ám a derék szakállas emberünk (akit egyébként a több filmből is ismerős Bill Hutchens alakit) csakhamar elhalálozik, az alacsony költségvetésbe ugyanis nem fért bele több játékperc a kevés nem amatőr státuszú színész egyikének. Innentől persze hőseink megkattannak és rövid úton elhaláloznak…

Maga a film szerkezete is annyira copy-paste szagú, hogy hihetetlen. Első fejezet: interjú a helyiekkel, járjunk utána kicsit a legendának. Második fejezet: Jaj de jó, itt az erdő, de szép. Harmadik fejezet: Ajjaj, elvesztünk, mindenki hibás mindenért! Negyedik fejezet: Nem akarok meghalni, amíg nem eszem meg még egy hamburgert sült krumplival.

Nem szokásom különösebben fújni a koppintásokra, mert szoktam mondani, hogy a legjobbaktól csórni egy kicsit, mindig bölcs döntés. Ugyanakkor ha ennyire brutálisan ugyanazt látom, mint az egyik kedvenc filmemben, csak minden aspektusában SOKKAL szarabbul, az azért bosszantó. Az első fejezet vontatottra és idiótára sikerült, még akkor is, ha az iMDB szerint szerepelt benne egy Gábor Andrea nevű magyar hölgy. A színészi játék egy hatalmas vicc volt, még Bill Hutchens is leginkább csak nevetséges és idegesítő volt.

A cselekmény annyira ingerszegény és gyenge, hogy tényleg az ember már a falat kaparja. Az hagyján, hogy nem derül ki pontosan, hogy mi is terrorizálta szerencsétlen szereplőinket a film során, de közben is gyakorlatilag alig történik valami érdekes. Nekem például az alábbi dolgokra volt időm a 79 perces játékidő során:

– figyelemmel kísérni a Houston-Arizona baseballmeccs alakulását
– lecseszni Absvrd kollégát, hogy milyen szar filmet csináltak a “sztorijából”
– lecseszni Fixxerx kollégát, amiért átadta nekem a filmet
– elgondolkozni azon, hogy vajon mennyiben alakul másként az emberiség sorsa, ha a macskákhoz hasonlóan elérnénk a szánkkal a nemi szervünket…

A The Devil Complex (vagy The Devil Within néhány helyen) tehát egy egészen botrányosan sikerült Blair Witch-koppintás, egy teljesen megmagyarázhatatlan poszterrel (tényleg… miért és hogy sikerült ehhez a filmhez ezt a posztert lőni?!), megmosolyogtató színészi teljesítménnyel és kihagyott ziccerek ezrével. A 4,8-as iMDB-rating egy teljesen indokolatlan pontszám, a film ugyanis alig nézhető. Jó, a helyszín maga megér egy főhajtást, de én másra nem szívesen adnék pluszpontot, úgyhogy a 4,8-nak a felét sem adnám meg szívem szerint. Az első filmes Mark Evans pedig maradjon inkább a hamburgersütésnél vagy tudom is én, mit csinál szabadidejében…

 Értékelés: 2/10

(Varin)