A poszt-apokaliptikus széria harmadik részében kissé megváltozik az első kettőben vázolt felállás, ugyanis ezúttal a beszélő majmok kerülnek az emberi társadalomba, amikor egy rejtélyes időugrást követően a hetvenes évek Amerikájába csöppennek, ahol aztán előbb ünnepelt sztárokká vállnak, majd pedig szökevényként kell bujdosniuk.

A második rész ugye azzal ért véget, hogy a távoli jövőben a majmok uralta Földet egy atombombával sikeresen felrobbantják. Ám úgy tűnik, hogy három egyednek (Cornelius és Zira, valamint Dr. Milo) mégis sikerül megszöknie Taylor feljavított űrhajójával.

A hadsereg elképesztő felfedezését (űrszerkós csimpilóták, haha) rögtön át is passzolja egy állatpszichológusnak, dr. Lewis-nak, aki néhány teszt elvégzése után rájön, hogy ezek a kimagasló intelligenciával rendelkező állatok bizony beszélni is tudnak. (Dr. Milo nem sokra rá, egy véletlen balesetbe életét veszti.) Később egy tanács elé állítják őket, aki a nép pozitív visszajelzése alapján örömmel köszönti a jövevényeket, akikből aztán később már-már valóságos sztárt csinálnak.

Ünnepélyes helyzetük akkor kezd el megváltozni, amikor a Zira terhes lesz, és Dr. Hasslein bennünk kezdi látni a jövőjük ellenségeit, plusz igazságszérummal kihúz egy csomó olyan információt, ami az emberi faj számára nem igazán biztató. Így aztán végül parancsot adnak, hogy felkutassák és kilőjék a majompárt (és időközben mégis megszületendő utódját), akik az utolsó erejükkel még kicserélik egy vándorcirkuszos átlag-csemetével szuperintelligens gyermeküket.

Míg az előző két részben bemutatták, milyen is egy ízig-vérig poszt-apokaliptikus környezetben játszódó sci-fi, némi kalandfilmes beütéssel, addig ez az epizód már a jelen idejű Földön játszódik, méghozzá a hetvenes évekbeli Amerikában. Ismét próbáltak aktuális témaköröket, társadalmi problémákat belecsempészni (pl. rasszizmus, állatkísérletek, nők jogai stb.) ahogy már az előző részekben, csak ugye itt most fordított módon kapjunk meg ezeket – értelmes majmok az ember világában szituációra felfűzve.

Sajnos maga a cselekmény nem valami izgalmas; az előző két résszel ellentétben jóval lassabban halad, de inkább döcög (némi komikus-zenés montázzsal is megtoldották), egyedül talán a film vége felé lévő üldözéses képsorok láttán keletkezhet bennünk valamiféle feszültség.

Értékelés: 6/10

eyescream