A 12. Képregényfesztivál alkalmából ellátogatunk a Dürer Kertbe, hogy megszemléljük az idei felhozatalt és megnézzük, milyen horrorcsemegéket találunk a piacon. Ebből az apropóból egy interjú erejéig elkaptuk Borbás Bencét, alias Scaremongert, aki egy ifjú hazai tehetség és munkássága erősen a témánkba vág. Fogadjátok szeretettel, fedezzétek fel a világát és olvasgassatok kicsit. Ha megtetszett, keressétek meg facebook-on vagy akár élőben is, hiszen most kiderül, mik a tervei a jövőre nézve.

 

Cinegore: Mi volt az első képregény, amit olvastál és hogyan kerültél ebbe a világba?

Bence: Az első képregényre konkrétan nem emlékszem, de ami a legnagyobb hatással volt rám az a Spawn és az X-men. A tartalmát még nem igazán fogtam fel, mert nagyon kicsi voltam, de a rajzokat így is órákig el tudtam nézegetni.

Cinegore: Mikor határoztad el, hogy képregényeket fogsz rajzolni és mi volt az első karakter, amit megalkottál?

Bence: Nem volt ennyire tudatos a döntés, hogy: „na akkor én most képregényeket fogok rajzolni!” Igazából mindig az életem része volt, és mindig nagyon fontos szerepet töltött be. Az első karakterem a Nestor volt – ami annak ellenére, hogy horrorképregénynek indult, biztos, hogy a legviccesebb dolog, amit valaha csináltam. Kb. 12-13 éves lehettem, amikor ez készült. Nestor egy csuklyás fickó volt, aki egy másik asztrális síkról járt vissza kísérteni, ha kimondták a nevét és minden indíttatás vagy magyarázat nélkül megölt mindenkit, aki abban a szobában volt ahol elhangzott név. Ehhez még hozzájárultak a nyelvtani hibáktól hemzsegő elképesztően béna párbeszédek, a rajzokról nem is beszélve. 

Cinegore: Hogy keveredtél a horror irányba, egyébként is szereted az ilyen témájú filmeket, vagy csak könnyebb, mert kevesebb a tabu?

Bence: Egyébként is nagy horror kedvelő vagyok. Filmekben, játékokban és képregényekben egyaránt.

Cinegore:Milyen horror témájú képregényeket olvastál már, van kedvenced esetleg? Olvasóinknak melyikeket ajánlanád?

Bence: Persze. A 30 Days of Night sorozat Steve Niles-tól és Ben Templesmith-től a legnagyobb kedvencem azt hiszem. Természetesen a Spawn, amiből itthon is jelent meg pár szám. A The Walking Dead, amiből most kezdték újra nyomni a képregényeket itthon is. Garth Ennis munkássága a Crossed, The Darkness vagy a Preacher. Vagy szintén Steve Niles tollából a Criminal Macabre.

Cinegore: Hogyan jött a Scaremonger elnevezés?

Bence: Szerettem volna valami sajátos kifejezést, ami valamelyest utal a megjelenő tartalmak témájára is. A Scaremonger rémhírterjesztőt jelent, ami az esetek nagy százalékában stimmel is.

Cinegore: A tavalyi évben indítottál egy online kezdeményezést egy antológia megjelentetéséhez, amihez a TALAJ című képregényt is limitáltan meg lehetett szerezni. Milyen eredménnyel és tanulsággal járt ez?

Bence: Az antológiát sajnos nem sikerült kiadni, mert nem jött össze a kellő mennyiségű pénz. A Talajt kiadtuk limitált példányszámban, ami jó döntésnek bizonyult, mert most jelölték Alfabéta-díjra is, ami a május 8.-i Képregényfesztiválon dől el.

Cinegore: Úgy tudom, hogy tavaszra terveztél kihozni egy kötetet a munkáidból. Ez az a bizonyos antológia? Ez hol tart, illetve hol, hogyan lesz elérhető?

Bence: Ez sajnos csúszik. A fesztiválra szerettem volna kiadni, de egyéb elfoglaltságaim miatt előreláthatólag december lesz belőle. Ez az első megjelent képregényem újradolgozása, amit egy 110-120 oldalas kötet formájában szeretnék kiadni. Az elérhetősége szintén kérdéses, szeretném könyvesbolti vagy újságárusi forgalomba hozni, ha a lehetőségeim engedik.

Cinegore: Tavaly decemberben volt a Dürer Kertben kiállításod. Milyen visszhangja volt, illetve hogyan élted ezt meg?

Bence: Nagyon jó szerencsére. Baromi sokan eljöttek, nagyon sokan érdeklődtek. Az egész este nagyon jó hangulatban telt, illetve végre újra együtt rajzolhattam tesómékkal, amire mostanában már nem nagyon van példa.

Cinegore: Testvéreddel közösen kezdtetek rajzolni?

Bence: Igen, 0 éves korunk óta együtt rajzoltunk. Ez olyan volt, mint másoknál a foci vagy a társasjáték. Mi ezt csináltuk együtt a legszívesebben.

Cinegore:. Írtad, hogy komolyabban szeretnéd belevetni magad a képregény készítésbe és szélesebb közösséghez eljuttatni a műveidet. Ez szemléletváltást jelent, vagy továbbra is maradsz a horroros témánál?

Bence: Szeretnék maradni ennél a témánál. Ez csak arra utalt, hogy nagyobb példányszámban szeretném kihozni a dolgaimat, illetve sokkal több időm lesz ezekkel foglalkozni, mert vállalkozó leszek. Így a napi 8 órás fix munkaidő helyett, a saját kezembe vehetem az időmet és energiámat. 

Cinegore: Gondolom nem meglepő a kérdés, hogy melyik a kedvenc horrorfilmed. Ezt kiegészíteném azzal, hogy milyen típusú horrorokat kedvelsz igazán?

Bence: Mindenevő vagyok, de a horrorból – őszintén szólva – az utóbbi időkben inkább csak sorozatokat nézek. A Penny Dreadful vagy a Hannibál például nagy kedvenc. Persze nagyon sok film is van, amit szeretek újranézni. Az első Kockát, vagy „a” Kockát, kinek hogy tetszik, nemrég néztem újra és így jó pár évvel később egészen máshogy látom, mint anno. Nagyon szeretem az Event Horizont és az Ördögűzőket. A Ragyogás (Stanley Kubrick) örök kedvenc. A legmaradandóbb horror élményem pedig A Kör (Ringu) volt. Valószínűleg azért, mert nagyon kicsi voltam még mikor láttam, és napokig nem mertem bemenni utána anyumék hálószobájába.

Talaj című képregényüket itt olvashatjátok:

https://issuu.com/marciborbas/docs/talaj_9639a067d9e562

A portfolió pedig itt tekinthető meg, csemegézzetek és olvasgassatok Tőle:

https://issuu.com/benceborbas/docs/portfolio_-_bence_borb__s

Smaragd Sárkány