Victor Frankenstein báró két évvel azután hogy egy bosszúálló női szörnyet hozott létre, tovább folytatta istentelen kutatásait a Hammer stúdió jóvoltából. A rendezői székbe ismét a széria atyja, Terence Fisher ült, a báró bőrébe pedig természetesen a sorozat húzóembere, Peter Cushing bújt. Az alkotás viszont felemásra sikeredett, egyre jobban érezhető volt, hogy a sorozat elvesztette a korábbi lendületét.
Victor Frankenstein (Peter Cushing), miután felfedezik, kénytelen megint menekülni. Ezúttal egy szállóba rendezkedik be, ahol felfedezi, hogy a tulajdonos, Anna (Veronica Carlson) és vőlegénye, Karl illegális drogkereskedelembe keveredtek. Ezt kihasználva a báró megzsarolja őket, hogy segítsenek neki. Szüksége van ugyanis régi kollégájára, Dr. Brandtra (Freddie Jones), akinek sikerült tökéletesítenie az agy átültetését egyik emberből a másikra. Balszerencséjére Brandt megőrült, és most pont abban az elmegyógyintézetben lakik, ahol a tucat Hammer nevű Karl dolgozik (komolyan, nem tudom hány ilyen nevű karakter volt már a szériában). Frankenstein-nek ez pont kapóra jön és a már kvázi szolgaként tartott doktorral sikerül elrabolnia az őrült tudóst. Azonban Brandt elég súlyos állapotban van, és életét egyedül úgy sikerül megmenteni, ha az agyát átoperálják egy másik testbe. A műtét sikeres, ám a profnak nem tetszik a hirtelen megváltozott külső, és bosszúhadjáratba tesz, ráadásul Karl-ék is kezdik unni a doktor rémuralmát…
Frankenstein karaktere nem az a tipikus gonosz, akit a horrorfilmekben megszokhattunk. Míg a legtöbbjüknek lételemük az ölés és nevük egybeforrott a gyilkossággal, addig ez az őrült tudós nem azért veszi el valaki életét, mert jól esik neki vagy mert az emberi élet kioltása definiálja a személységét, hanem pusztán kényszerűségből, a tudomány nevében. Ő nem egy Drakula, aki elpusztul, ha nem iszik vért, vagy egy Jason, aki bosszúból mindenkit megöl, aki csak mozog. Frankenstein akkor öl, ha muszáj. Azt hiszi, ezt az orvostudomány fejlődésért teszi, ezzel előremozdíthatja az emberiséget és szükséges is ölnie, hiszen kísérleteihez elengedhetetlenek a holttestek. Ő nem veleszületett gonosz, és nem is egy tragédia által vált azzá. A tudományos fejlődés és a környezete tette azzá, aki nem ismeri fel, milyen fontosak a kutatásai. Éppen ezért szükséges néha egyéb emberi életet is kioltania, nehogy lebukjon. Azt hiszem a Hammer stúdió a 60-as években pontosan felismerte Mary Shelly regényének ezt az aspektusát. Az igazi szörnyeteg a doktor, ám őt is a tudomány istentelen fejlődése tette azzá. Ezt remekül mutatja be a Frankenstein Must Be Destroyed is, melynek egyetlen értékelhető karaktere a doktor. A többi szereplő eltörpül mellette, ami nem is meglepő, egyrészt Peter Cushing alakítása, másrészt Frankenstein természete miatt. Míg a legtöbb horrorikon a jelenetek alig pár százalékában van jelen, a doktor a hátán viszi a filmet. Egyedül még a nyomozó karaktere maradt emlékezetes, szerepével a humor is jelen van az alkotásban. Rajta kívül csupán tucat figurák vannak, tucat motivációkkal, ráadásul az ő karakterének sincs tulajdonképpen semmi szerepe a történet előremozdításában, nélküle is egy kerek egész lenne az.
Sajnos a filmen látszódik, hogy a széria kezdett kifáradni, elfogyott a korábbi lendület. Ez jól látszik azon, hogy tulajdonképpen saját maguktól loptak, lemásolták a Revenge of Frankenstein ötletét. Ráadásul olyan elemeket vettek be, amik egyáltalán nem illenek a doktor karakteréhez. Gondolok itt arra a jelentre, mikor Victor megerőszakolja Anna-t. Ezt mindössze az amerikai forgalmazók kedvéért forgatták le, és Fisheréknek annyira nem tetszett az ötlet, hogy többé meg sem lett említve az esetek a szereplők között. A film annak ellenére, hogy erősen nyit, a végére ellaposodik, kiszámíthatóvá válik, és végül egy banális és borzalmas lezárásban hal el, amelynek semmi értelme.
Összességében egy erős nyitás után gyenge befejezéssel zárult a Frankenstein széria ötödik része, melyben érezhető volt, hogy egyedül Peter Cushing és Terence Fisher karaktere tartja életben. Az ötlettelenség és a külföldi forgalmazók nyomása kezdte ellaposítani a szériát, amely azonban még nem ért véget.
Értékelés: 7/10
Kele-man
Be the first to comment on "Frankenstein Must Be Destroyed (1969) (Frankensteint el kell pusztítani)"