Anyának lenni nehéz! Legalábbis ezt hallottam többektől, és az enyémnek sem volt könnyű dolga, az tuti! Én azonban aligha tapasztalom meg ezen örömöket és nehézségeket, legalábbis a tudomány mai állása szerint. Mi férfiak így csak elképzelni tudjuk, milyen rossz lehet a szülés utáni depresszió, megtapasztalni soha nem fogjuk. Filmünk főszereplője azonban átélte… A Baby Blues egy igaz történeten alapuló film, amely nem akar több lenni, mint ami, éppen ezért a témában az egyik legélvezetesebb és legőszintébb alkotás.

Andrea Yates 2001-ben öt gyermekét fojtotta meg egy kád vízben, a legfiatalabb hathónapos volt, a legidősebb hétéves. “Megtöltötte a kádat és belefojtotta három kisfiát, majd az emeleti szobába vitte őket és sorba fektette a testeket az ágyon. Kezüket imatartásba helyezte. Ezután hat hónapos lányát nyomta a víz alá, de legidősebb fia megzavarta, így őt is azonnal a kicsi után dobta a vízbe. A csecsemő holttestét a többi mellé helyezte, fiát a kádban hagyta, majd értesítette a rendőrséget” – mondta a bíróságon a szakértő. Az akkor 37 éves nő szülés utáni depresszióban szenvedett. Az ügyészség halálbüntetést kért rá, ám végül “csak” életfogytiglant kapott, leghamarabb 40 év múlva szabadulhat. Jelenleg Kerrville-ben egy elmegyógyintézetben kezelik a nőt.

Jimmy és felesége egy vidéki farmon élnek négy gyermekükkel. A férfi keveset van otthon, kamionsofőrként dolgozik, az anyuka így gyakorlatilag egyedül neveli a gyermekeket. A 75 perces játékidő gyakorlatilag az anya megőrüléséről és a gyermekek meneküléséről szól, így a tartalomról nem is kell sokkal többet írnom.

Nagyon sokadik film, ahol tanúbizonyságot nyer, hogy az alacsony költségvetés, a rövid játékidő és a viszonylag amatőr stáb a világon semmit nem számít, ha az ötlet és a kivitelezés jó. A Baby Blues egyszerűségével hódít, nem megyünk bele felesleges sztorizgatásokba, nem kerülgetjük sokáig a témát, tulajdonképpen az első perctől azt nyújtja, amit a filmnek kell nyújtania. Kellően izgalmas, véres, sokkoló, annak ellenére is, hogy a gyerekszínészek nyilván nem tökéletesen látják el amúgy nehéz szerepüket. A film lezárása persze kissé furcsa érzéseket kelthet a nézőben, de itt inkább a való élettel láthatunk párhuzamot.

Értékelés: 7/10

(Varin)