Régebben bukkantam rá egy sorozatra, melynek alapjául a japán folklór, legendák, hiedelmek, rémtörténetek szolgáltak. Három horror sztorit ölelt fel az Ayakashi: Japanese Classic Horror (2006), melyek mindegyike egy-egy színházi darabként elevenedik meg előttünk. Ennek az alkotásnak az utolsó része annyira sikeres volt, hogy végül Mononoke (2007) címmel a főszereplő külön sorozatot kapott, melyben újabb öt urban legenddel ismerkedhettünk meg.

Először tisztáznunk kell különböző fogalmakat, amelyek kapcsolódnak ezekhez az antológiákhoz. Az ayakashi és a mononoke szavak természetfeletti lényekre utalnak, szellemekre, mitikus teremtményekre, melyek lehetnek gonoszak, ártó szándékúak, de jóságosak is. Ezeket az átlagos, egyszerű halandó emberek nem látják, de vannak kiválasztottak − vagy épp megátkozottak −, esetleg célszemélyek, akik észrevehetik a jelenlétüket. Az onryo olyan halott személy kegyetlen szelleme, aki képes ölni azért, hogy sérelmét megbosszulja. Ezen típusú rémtörténetekből építkezik a Ju-on, illetve a Ringu is.

Rhymester nevű j-pop, hip-hop stílust képviselő banda Heat Island című száma a főcímzene.

Ayakashi: Japanese Classic Horror (2006)

1. Goddess of the Dark Tower (Ten Shu Mono Gatari)

Az első, négyrészes anime egy szamuráj legendát dolgoz fel. A történetíró, Kyōka Izumi visszarepít minket a középkori Japánba. Itt élnek az átlagemberek, a földesurak, a sógun, illetve egy tiltott területen (Shirasagi-jo) a rég elfeledett istenek. Ők pedig emberevő hírében járnak, így messzire elkerüli a vidéket, aki csak tehetik. Rettegnek a démonoktól, amelyek a falak közt élnek, de a legendák szerint mesés kincsek is rejtőznek ott, melyek odacsábítják a merész, szegény vagy éppen kapzsi alakokat.
Zushonosuke Himekawa egy szegény solymász, aki azt a feladatot kapja, hogy egy madarat neveljen fel, mely felnőve, kitanítva a sógun ajándéka lesz a földesúrtól. Sajnos a sólyom megszökik a bemutató alatt támadó viharban és a tiltott kastély felé repül. A fiú kénytelen utána indulni, és így találkozik a szépséges fürdőző lánnyal, Tomihime-vel. Akkor még nem sejti, hogy az őket letámadó két mononoke valójában megmenteni akarja őt a démon karmai közül. Ugyanis Tomihime egyike az elfeledett isteneknek, és áldozatának szemelte ki az ifjút. Egy ártatlan pillanatban – teljesen váratlanul − a lány csókot lop Zushonosuke-től és ez megpecsételi kettőjük, valamint a démonok sorsát is.
Tomihime később elmondja a solymásznak, hogy a madár egykori anyja szelleme, aki a múltban beleszeretett egy emberbe és elhagyta az isteneket. Aki pedig halandókkal érintkezik, vagy beléjük szeret, az elveszti hatalmát és hamar elpusztul.

Egy tragikus és szépséges tiltott szerelmi történet bontakozik ki előttünk. A dizájnért felelős Yasuhiro Nakura nevéhez fűződik például a Ghost in the Shell 2: Innocence, a Metropolis, a The Girl Who Leapt Through Time és a Summer Wars látványtervezése is.
Ajánlom azoknak, akik kedvelik a középkori történeteket, a harcokat és a tragikus szerelmi szálakat.

Értékelés: 7/10

2. Yotsuya Ghost Story (Yotsuya Kai Dan)

„Curses never die, but people do”

„Az átkok nem, csak az emberek mulandóak” /szerk. ford./

Ez egy igazi színdarab animésített változata. Egy ősi rémtörténet elevenedik meg a szemeink előtt, a klasszikus bosszú horrorban. Az eredeti drámát Nanboku Tsuruya IV szerezte és egy gyönyörű lányról, Oiwa-ról szól, akit egy ronin szamuráj, Iemon elcsábít, feleségül vesz, majd gyermekük születése után elidegenedik tőle és megcsalja. A legenda szerint Oiwa beleőrül ebbe és eszeveszetten üvöltözve rohan végig az utcán, majd nyoma vész. Iemon családját több generáción keresztül megmagyarázhatatlan halálesetek kísérik, melyekért a lány szellemét tartják felelősnek.

Ebben a történetben – melyet négy részre tagolt a rendező – Nanboku a narrátor szerepét tölti be. Elmondja nekünk, hogy néhány mozzanatot megváltoztatott az eredeti cselekményhez képest.
A Yotsuya Ghost Story bemutatja a rémmese főszereplőit: Iemon Tamiyat, a gőgös ronint, aki eljegyezte a szépséges Oiwat, azonban a lány apja ezt rossz szemmel nézi és megpróbál közéjük állni. A másik szálon Gonbei Naosuke, a szolgaságból kiemelkedett vándor gyógyfűárus próbálja meg – akár erőszakkal, csalárdsággal is – magához édesgetni Oiwa fogadott testvérét, Oume Itot. Ezt az istentelen frigyet Oume szerelme, Yomoshichi Sato próbálja megakadályozni. Iemont és Naosuket a sors keze hozza össze, mikor az úton meggyilkolják riválisaikat, majd saját hasznukra fordítják a két holttestet. Elhitetik a lányokkal, hogy banditát támadták és ölték meg szeretteiket. A párok paktumokat kötnek egymással: a férfiak felajánlják, hogy megbosszulják a holtakat, ha cserébe a nők velük maradnak.

Ezt a darabot azoknak ajánlom, akik szeretik a drámákat, és a bosszú történeteket. Kevés a vér, inkább pszichológiai a hatás. A fentebb emlegetett Ringu és Ju-on is egyéb iránt ebből a történetből merítkeztek. A karakterek megjelenítéséért Hideki Ito felelt, és gyönyörű képi világgal, szépséges szereplőkkel ajándékozott meg bennünket. Ő egyébként olyan híresebb műveknek kölcsönözte tehetségét, mint a Witch Hunter Robin, a Wolf’s Rain és a Fullmetal Alchemist.
Ezen epizódoknak művészeti megoldásában egyébként az a ritkaság is szembeötlik, hogy japán karakterisztikájú arcokat láthatunk. Legtöbb esetben – aki már több animét látott, észrevehette – a szereplők nagyon európaira vannak rajzolva. Ez a mű (illetve az előző epizód is, de csak részben) kivételnek számít és ezáltal a kor hangulatát is kiemeli.

Értékelés: 8/10

3. Goblin Cat (Bake Neko)

A harmadik történet bemutat nekünk egy karaktert, akinek ”kalandjai” folytatódnak a Mononoke című sorozatban. Ő nem más, mint egy vándor gyógyfűárus, aki látszólag véletlenül belebotlik egy esküvői előkészületbe. A különc férfi bekéredzkedik és portékáját kínálja a szolgálólánynak, amikor a menyasszonyt egy láthatatlan erő meggyilkolja. A háztartás felbolydul és elsőnek a vadidegen férfit veszik elő, vádolják meg. Átnézve a portékáját találnak szokványos tablettákat, porokat, néhány pornó folyóiratot, furcsa játékokat, illetve egy díszes katanát. Nem sokat segít főszereplőnkön, hogy arra a kérdésre, miért hord magánál egy vándor árus ilyesmit, azt válaszolja, hogy „to kill” (azaz ölni).
Ő egyáltalán nem viselkedik megfélemlítve vagy zavartan, inkább teljesen természetesnek vesz mindent és lassan átveszi az irányítást az események felett. Megpróbálja lezárni az épületet, majd a szobákat, és figyelmezteti a többieket, hogy ne próbálják meg elhagyni a házat, amíg nem teljes a védelem. Nyilván senki sem hajlandó hallgatni rá, amivel az egyik segítségért küldött szolgáló halálát okozzák.
Az ifjú (?) házaló elmondja nekik, hogy ő egy démonűző, és gonosz szellemekre vadászik. A kard (Taima), melyet magánál hord képes elpusztítani a mononokéket, viszont ahhoz, hogy kihúzhassa a hüvelyéből és aktiválhassa, három feltételnek kell teljesülnie:

1. katachi – ismernie kell a démon valódi alakját, mely a szörny alaptermészetéről, eredetéről nyújt felvilágosítást,
2. makoto – az igazság, mely megbújik a gonosz szellem szándékai mögött, mely elénk tárja, hogy mi történt a múltban,
3. kotowari – az okok, melyek idáig vezettek és melyek alátámasztják a lény viselkedését.

A három felvonásos darab állomásain ezekre a kérdésekre keresi a választ a vándor. Ezzel pedig kezdetét veszi egy nyomozómunka – ezzel kicsit Poirot karakterét juttatta eszembe, mikor a végső jelenetekben előadja monológját. A különbség az, hogy főszereplőnk csak kérdéseket tesz fel és az „áldozatok” válaszolnak nekünk, hogy beavassanak minket az eseménysorozatba, mely a Goblin Cat megjelenését előidézte. Természetesen elsőre senki sem árulja el a titkokat, próbálnak ködösíteni, mentegetni magukat és egymást, azonban ez csak hátráltatja a démonűző tevékenységét, de saját végzetüket közelebb hozhatja.

Nagyon érdekes a kor bemutatása. A karakter dizájnért Takashi Hashimoto volt a felelős, aki a Mononoket, a Karast, a Howl’s Moving Castlet, a Ghost in the Shellt és az új Evangelion filmeket is felügyelte. A rajzok kidolgozása, a háttér, a világ, amelyet létrehozott szokatlan, de nagyon passzol a hangulathoz. Ezt a történetet mindenképpen csak ajánlani tudom azoknak, akik szeretik a detektív-jellegű sztorikat.

Értékelés: 9/10

 

Mononoke (2007)

A Goblin Cat hőse visszaér egy csak neki szentelt sorozatban, ahol ismét keresni kezdi a rejtélyeket, és titokzatos események forgatagába ”csöppen” kedvenc vándor gyógyfűárusunk. Öt kisebb kalandot izgulhatunk végig, illetve követhetjük, hogy deríti ki a formákat, igazságokat és az okokat, hogy elűzze a gonosz szellemeket, akiket az emberek cselekedetei hoztak létre. A sorozat zenéjét Yasuharu Takanashi szerezte, aki többek között a Beelzebubnak, a Gantznak, a Hell Girl szériának, az Ikki Tousennek, a Naruto Shippūdennek, illetve a Shikinek is.

1. Zashiki Warashi

Az első két epizód gyermekdémonokkal ismertet meg bennünket, amelyekre egy fogadóban talál rá főhősünk. Véletlenül ugyanazon a helyen keres menedéket az eső elől, ahova a terhes Shino menekül be az időjárás viszontagságai, valamint üldözői elől. A megesett lányra rátalál egy orgyilkos, azonban mielőtt lesújthatna áldozatára titokzatos halál éri.
A rejtély kibogozására előlép vándorunk, és kezdetét veszi a múlt szörnyű titkainak feltárása. Most is segítségére lesz ebben kardja, valamint a kis mérlegek, melyekkel a démonok közelségét méri. Elsődleges, hogy kiderítse ki az, akit az ártó lény támad, hiszen a mononoke szándéka egyértelmű: meg akarja védeni Shino még meg nem született gyermekét.
Erre utal a cím eredeti jelentése: „családi tűzhelyt őrző” szellem.

2. Umi Bouzu

A következő történetben egy tengeri utazásra kísérhetjük el a gyógyfűárust, ahol egy furcsa társaság verődött össze. A Goblin Cat-ből megismert szolgálólányon kívül egy sebhelyes szamuráj, egy szerzetes és követője, valamint a hajótulajdonos kereskedő a Dragon’s Triangle-be keveredik – ami más néven a Bermuda-háromszög –, melyet állítólag gonosz szellemek laknak, akik megtámadják a gyanútlan utazókat. A luxushajón tartózkodik egy bárd is, aki legendákat mesél a tengeren zajló eseményekről (például az említett területről is). Hogy miként kerültek oda, ahova nem készültek és vajon ki az, aki miatt itt kötöttek ki? Többek között ezt kell kiderítenie főhősünknek és ehhez elsőként rá kell jönnie, mi az eredeti alakja a szellemnek, aki megtámadta őket. Néha az ilyen alapkérdések is nehézségekbe ütköznek, pláne ha a fedélzeten mindenki hazudik.
A cím egyébként tengeri szörnyet jelent és a démon, amivel meg kell küzdenie Kokuu Taiko (avagy légdob és a lény természetével kapcsolatos). A misztikus környezet, ahová elkalauzolnak bennünket egyszerre rémisztő és csodálatos. Ez a titok sem könnyen kitalálható. Talán a kapzsi kereskedő szeretett volna új, ritka állathoz hozzájutni, talán a szamurájt vezette erre valamilyen bosszúvágy, talán az egészet főhősünk tervelte ki?

3. Noppera-bou

A középső anime inkább egy kabuki misztériumjáték. Egy nő egész családját lemészárolták, és ő az egyetlen gyanúsított, hiszen a tetthelyen találják véresen, kezében a gyilkos fegyverrel. A börtönben találkozik a vándor gyógyfüvessel, akivel egy cellába került.
Ez a történet inkább hasonlít egy lelki vívódásra, ezért elsősorban dialógusok dominálnak benne a visszaemlékezéseken túl. Emiatt nagyon érdekesre sikeredett és teljesen nyúlfarknyi történet, hiába van két epizódra osztva. Ettől függetlenül nagyon tetszett. Végtelenül érdekes, hogy az álarc mennyiben hátráltatja hősünket azon céljától, hogy az elsődleges misztériumot, a valódi formát meglelhesse.

4. Nue

Szokatlan detektív sztoriba csöppenünk ezekben a részekben. Egy eladósorba került lány háztartásába négy férfi érkezik. Illetve csak érkezne, hiszen a negyedik kérő végül nem jelenik meg. Helyette a vándor gyógyfűárusunk ugrik be, mintegy kipótolva a létszámot. Az egyik férfi azt javasolja, hogy a Fuenokouji iskola előtt tisztelegve (ennek örököse a kisasszony) egy szaglás-játékot (Genjikou) játszanak. Ennek lényege, hogy a háziasszony öt illatot készít elő, amelyet azután mindenki megszimatolhat, és aki eltalálja az illatok kombinációjának természetét (jelentését), az nyeri el a kezét. A kombinációt fajátékkal jelzik, mely egy történet (The Tale of Genji) részletét jelképezi. Viszonylag bonyolult feladatnak tűnhet, némi japán irodalom és mitológia ismeret is szükséges hozzá. A versengés során kiderül, hogy a híres „Toudaiji” elnyerésének reményében érkeztek a férfiak. A legenda szerint ugyanis, aki birtokolja ezt a különleges fadarabot, az óriási hatalomra tehet szert.

A Nue egy mitikus lányt takar, melynek majomfeje, mosómedve teste, tigris lába és kígyó farka van, egyfajta kiméra.
És hogy miként tévedt ide a főszereplőnk és mi az ártó szellem szándéka? Nos, ez az egyik rejtély, amit ki kell derítenünk!

5. Bakeneko

Az utolsó kaland, melyre elkísérhetjük hősünket a közeli múltba vezet, és főszereplője ismét egy macska. Ebben a történetben ez az információ már az elejétől fogva rendelkezésünkre áll, így azt hihetnénk, innen viszonylag egyszerű dolga van vándorunknak. A csavar kedvéért ezt a kirakós játék darabkát most – miként sok detektív sztoriban – csak a néző tudja.
Egy galléros macska sétál a síneken és egy hangot hallunk: „Sosem bocsátok meg!”

A vonatra főszereplőnkön és másik hat személyek kívül arctalan emberek szállnak fel – az ő kilétük a cselekmény szempontjából lényegtelen. A száguldó szerelvény az egyik alagútban elüti egy nő szellemét. A vonat befut az állomásra, de a hét ember már nem tartózkodik rajta. Ezzel párhuzamosan folytatja útját a szellemgép és főhősünk megpróbálja kideríteni, mi köti össze a hat áldozatot. Kikérdezi őket egy öngyilkosságról, amelyet egy fiatal újságíró lány követett el a közelmúltban. A jelentés és a tanúk beszámolója alapján az egyik alagútnál a sínek közé vetette magát a magasból.

Baleset vagy öngyilkosság? Mi a közös a szerelvény fogságába esett utasaiban? Ki a célpontja a gonosz szellem haragjának? Mi az ok és mi az igazság az elmesélt történetek mögött?

Értékelés: 8/10

 

A sorozatok segítségével betekintést nyerhetünk a japán folklór, legendák, illetve drámák, misztériumjátékok, kabuki darabok világába. Nagyon érdekes történetek és több ismert ázsiai horrorfilm alapmotívumai fedezhetőek fel bennük. A népi hiedelmek, a vallás már a kezdetektől fogva próbál magyarázatokat találni olyan eseményekre, melyek a halálon túl zajlanak. Sok esetben egy-egy ilyen démontól való félelem tartotta távol a köznépet vagy éppen a hivatalnokokat attól, hogy helytelenül cselekedjenek. Az átkokban, gonosz szellemekben való hit minden nép legősibb mondáinak eredetébe tartozik.

Smaragd Sárkány