Egy évvel ezelőtt a film és sci fi rajongókat hatalmas veszteség érte. Elhunyt mindenki vulkáni első tisztje, Leonard Nimoy. Habár a Star Trek rajongók nagy kedvencének Gene Roddenberry sorozata hozta meg a hírnevet, és mindenki csak Mr. Spock-ként fog emlékezni rá, pályája sokkal színesebb a kultikus sorozaton kívül is.

Leonard Nimoy 1931-ben született Bostonban, egy zsidó bevándorló családba, akik a Szovjetunióból menekültek az Egyesült Államokba. A kis Leonard 8 évesen ismerkedett meg a színészettel, egy közelükben lévő kis gyermekszínházban játszott, és habár nagyapja bíztatta, hogy ezt a pályát válassza, szülei főiskolára akarták küldeni, hogy stabil állása legyen. A Boston College-ban dráma órákat vett, és ekkor fedezte fel, hogy a színpadon „olyan pszichológiai, érzelmi és fizikai részeit éri el” önmagának, amit „sehol máshol nem lehet elérni”. Végül ezek az élmények vezettek színészi karrierjének elindításához. Első főbb szerepe egy amatőr produkcióban volt, Clifford Odets Awake and Sing! című darabjában Ralphie-ként, és ez a darab vezetett ahhoz, hogy színész legyen: „Sosem akartam semmi mást csinálni.”-mondta. A színdarab stábjának egy tagja tanácsára jelentkezett a kaliforniai Pasadena Playhouse-ba, melyhez a pénzt porszívók eladásából szerezte. Első filmszerepe a Kid Monk Baroni című filmben volt, 1952-ben, melyben egy bokszolót alakított. 1953-ban belépett az USA tartalékosai közé, majd a sereg különleges szolgálatába, ahol újfent előadásokat tarott, melyeket őmaga írt és narrált. A következő évtizedben kisebb tv-s szerepeket játszott, valamint B filmekben és sorozatokban szerepelt, mint a Zombies of the Stratosphere. A Twilight Zone-ban is feltűnt, a Quality of Mercy című részben, és a Végtelen határok című sorozatban is játszott. 1959-ben találkozott egy bizonyos DeForest Kelly-vel, akivel együtt szerepelt a 26 Men Trail of Revenge és a The Virginian egy-egy epizódjában. A későbbi Star Trek-et inspiráló Wagon Train-ben is feltűnt, majd az The Man from U.N.C.L.E. sorozat részében együtt szerepelt későbbi jóbarátjával William Shatner-rel. A két legenda a vasfüggöny két oldalán lévő embert játszott, kettejük közül Nimoy-nak jutott a gonosz szerepe.

Nimoy életének talán legfontosabb pillanata az volt, mikor 1963-ban szerepelt a The Lieutant egyik epizódjában, hiszen a sorozatot nem más, mint Gene Roddenberry rendezte, mellesleg az epizódban egy másik későbbi Star Trek főszereplő, Majel Barrett is szerepelt. Roddenberry ebben az időben egy sci fit szeretett volna készíteni, a Wagon Train mintájára, egy csapatról amely az űrben él át kalandokat. Ehhez a sorozathoz Nimoy-t tökéletesnek találta, és habár eredetileg orvost alakított volna, végül Spock szerepét fogadta el. A karakter már a legelső, The Cage című epizódban is helyet kapott, sok más későbbi Star Trek szereplővel ellentétben. Habár Roddenberry biztosította róla, hogy egyenlőre kiforratlan karakterének bőséges és kitűnő hátteret fog alkotni, Nimoy rosszul érezte magát a forgatás alatt, hiszen félt, hogy nem lesz folytatás. Mindezek mellett kényelmetlennek érezte a hegyes füleket, ráadásul eredetileg vörös bőrt képzeltek el a karakterhez (amit később a fekete-fehér tv-k miatt elvetettek) így joggal vetődött fel a színészben a kérdés, hogy az írók nem terveznek-e ördögfarkat neki, majd végül egyik barátja nyugtatta meg. Mindezek a félelmek ellenére Nimoy a végén megkedvelte az ifjú vulkáni szerepét, így vágott neki a The Cage forgatásához. Az epizód végül nem tetszett a fejeseknek, a sors fintora, hogy pont Spock karakterét kritizálták a legjobban, ám Roddenberry ragaszkodott a karakterhez és ő lett az egyetlen szereplő, aki szerepet kapott a második pilot epizódban, a Where No Man Has Gone Before-ban. Habár a vulkáni első tiszt kinézetre nem változott meg, érzéseit elvesztette, ezzel is megalapozva kultuszát rajongói között. Spock annyira népszerű lett a tv nézők között, hogy majdnem elhalványította a sorozat valódi főszereplőjét, James T. Kirk kapitányt. Az Enterprise csillaghajó parancsnokát alakító Shatner-rel Nimoy-nak nem volt felhőtlen a kapcsolata, a sorozat forgatását végigveszekedték, mindössze a mozifilmek alatt lettek azok a nagyszerű barátok, mint amilyenek a képrenyőn voltak. Spock kinézete mellett a karakter elengedhetetlen kelléke volt a vulkáni köszönés, melyet egy zsidó áldásról mintázott, valamint az idegfogás, ami a legkifinomultabb mód volt az ellenség elkábítására a sorozatban. Ez utóbbit érdekes módon nem Nimoy, hanem Shatner alakítása tette felejthetetlenné, mikor megkapta ezt a fogást. Nimoy ezek után részt vett a Star Trek animációs sorozatában is, ahol természetesen Spock hangja volt.

A Star Trek eredeti futásakor közel sem volt annyira népszerű, mint manapság, kultusza a holdraszállást követően, a 70-es években nőtt meg. Ez időben az emberek körében Nimoy szinte egyet jelentett Spock-kal, ami nem tetszett a színésznek, így 1975-ben megírta az I Am Not Spock című könyvet, melyben párbeszédek szerepelnek közte és az Enterprise tisztje között. Ennek ellenére részt vett a Star Trek nagyvászonra költözésében, az első 6 mozifilmben szerepelt. Kezdett kibékülni a helyzetével melyet mi sem mutat jobban, hogy ő rendezte a Star Trek 3. és 4. részét, melyekben visszatér a halálból. Ezen kívül szerepelt a spin off sorozat Star Trek: Az új nemzedékben, melyben mint időskori énje segíti az újabb Enterprise legénységét. 1995-ben megírta az I Am Spock című könyvet, melyben leírja, hogy rájött, Spock-on keresztül jobban megismerhette önmagát, hiszen a karakternek köszönhetően olyan módon gondolkodhatott, amelyen sosem hitte volna, hogy képes. Az Űrszekerek rajongói számára viszont a legnagyobb visszatérés mindenképpen az volt, mikor szerepelt a legújabb, J. J. Abrams által rendezett Star Trek és Star Trek: Into Darkness részekben, így Spock az, aki a legtöbb Star Trek mozifilmben szerepelt.

Habár mindenki Mr. Spock-ként ismeri, rengeteg más sorozatban és filmben is szerepet kapott Nimoy. 1969-ban Martin Landau helyére vették fel a Mission Impossible című kémsorozatba, valamit szerepelt többek között a Columbo-ban és a Rod Sterling által rendezett Night Gallery sorozatban. A 70-es években a paranormális dolgokat bemuató In search of…házigazdája volt. A színházzal sem hagyott fel, ő alakított Tevye-t a Hegedűs a háztetőn című darabban, valamint a Caligulában és a My Fair Lady-ben is fellépett. Népszerűségét mi sem bizonyítja jobban, hogy cameo-zott a Futurama-ban és a Simpson családban. 2010-ben jelentette be, hogy visszavonul Spock alakításától és a stafétabotot Zachary Quinto-nak adja át. Ezek után reklámokban szerepelt, valamint Bruno Mars The Lazy Song videóklippjében is főbb szerepet kapott.

Nimoy élete során kétszer volt házas, feleségei Sandra Zober, kitől két gyermke született, és kinek nevét beleírta a Star Trek 4-be, valamint Susan Bay, Michael Bay unokatestvére voltak. A színésznél 2014. februárjában obstruktív légúti betegséget diagnosztizáltak, mely valószínűleg korábbi dohányzásának volt köszönhető. Leonard Nimoy 2015. február 27-én hunyt el. Utolsó Twitter üzenetében azt írta: „Az élet egy kert. Lehetnek tökéletes perceink, de nem őrizhetjük meg őket, csak az emlékezetünkben, LLAP”

Hosszú és eredményes életet élt.