A két évadot megélt Masters Of Horror legénysége nem sokkal a horror-antológiájuk befejezése után megalkotta ezt – az egy ideig Stephen Hawking’s Sci-Fi Masters néven is futó – hat részes mini-sorozatot. A rémületkeltést ezúttal tudományos-fantasztikus koncepcióra cserélték, de az előzőekben alkalmazott recept azonban megmaradt: vagyis híres szerzők egy-egy rövidebb írásából próbáltak meg kb. negyven perc hosszúságú, televíziós költségvetéssel bíró, ámde szórakoztató adaptációkat készíteni. Lássuk, hogy sikerült-e!

 Az első rész (Clean Escape) tulajdonképpen egy poszt-apokaliptikus témájú, ám ugyanakkor egy zárt szobában játszódó kétszereplős kamaradráma. Bármennyire érdekfeszítőnek is gondolták az adaptációt, mérsékelten unalmasra sikeredett. 6/10

A második epizód (The Awekening) viszont az egész széria legjobbjának mondható. Jelen időben játszódó történetünkben ismeretlen fénygömbök jelennek meg a Föld különböző pontjain, miközben ez a vélhetően földönkívüli entitás egy hipnotikus kómába taszítja az embereket. Nyugalmazott főhősünk megpróbálja kideríteni, hogy valójában ki (vagy mi) ez a fegyverek letételére szólító Felsőbb Erő, és mennyire veszélyes…

Már eleve kitűnő témaválasztás, és bár a vizualitás kissé elavultnak tűnhet, az események globál-politikai, társadalmi és vallási komplexitása végig leköti a figyelmünket, ráadásul a végén nincs semmiféle didaktikus, szájbarágó magyarázat, hogy akkor mi is volt ez az egész, így a megtekintése után sokáig eltöprenghetünk a látottakon… 9/10

Robert A. Heinlein sci-fi nagymestere novellájából készült szegmens (Jerry Was A Man) egy „jancsi”, vagyis egy antopomorf android emberré válásáról szól, némi feszültséget oldó futurisztikus humorral és Malcolm McDowell jutalomjátékéval megspékelve. 7/10

A negyedik (The Discarded) epizód futurisztikus körülmények közé zsúfolt, fura és bizarr karakterei egy Star Trek részbe is simán elférnének, haha! A reménnyel, mint központi gondolattal operáló rész végkimenetele szinte már az elejétől sejthető, és bármennyire is megpróbálták a vizualitással megragadni a szemet, elég szürke lett. 6/10

Az ötödikként sugárzott Little Brother-ban egy újabb utópisztikus szegmens tárul elénk. Elszeparált körülmények között felnövő főhősünk elhunyt emberek szellemi maradékát is felhasználó, amúgy pedig totálisan elgépiesedett igazságszolgáltatás ellenében próbálja bebizonyítani ártatlanságát. Futurisztikus körülmények ide vagy oda, természetesen itt is a morális mondanivalón van a hangsúly. 6/10

Az utolsó rész (Watchbird) Robert Sheckley novelláját dolgozza fel, melyben egy tudós a katonaság számára kifejlesztett drónját (őrmadarát) akarják lakossági célokra felhasználni. Szintén egy olyan rész, ami jelen időben játszódva, mindenféle fantasztikus díszletektől mentesen mutatja be a politika hatásmechanizmusát, illetve – az esetünkben jóval fontosabb – mesterséges intelligencia öntudatra ébredését, és annak további következményeit. 8/10

Mindent egybevetve azt lehet mondani, hogy habár az írott alapanyag minőségére általában nem lehet panasz, az alacsonyabb költségvetésből, meglehetősen szerényen összeállított televíziós adaptáció elég közepesen muzsikált, azért a sci-fi rajongók még simán adhatnak neki egy esélyt!

 Összegző értékelés: 6,5/10

eyescream