Sejtelmes Halloween este, furcsa természetfölötti lény, mindentől távol eső vidéki kisváros – kinek nem indulna be nyálelválasztása ezen (nyilván klisésnek hangzó) kombináció hallatán?! Persze aztán ilyen szószátyár felvezetés után hamar kiderül, hogy a produkció televízióra készült, és pont a szerencsétlen SyFy sugározta. Azonban a csatorna sok ordenáré szörnyes baromsága után üdítő kivételként hat, főleg ami a nyugtalanító atmoszférát sugárzó képsorokat illeti!

Három nővér financiális ügyekből kifolyólag nagynénjükhöz tart egy eldugott kis szigetre. Mi már tudjuk, hogy Halloween estéjén nincs minden rendben ezzel a városkával, de a lányoknak csak akkor esik le a tantusz, amikor megtalálják rokonuk összeégett holttestét az út szélén parkoló kocsijában. Egy időközben összekapart túlélővel a nagynéni házába menekülnek, de miután az ominózus szörnyeteg ott is rájuk támad, kénytelenek a városban menekülni. Egy ideig próbálnak bujkálni az ott lévő fiatalokkal, majd miután mindenki kinyiffan, stílusszerűen a sziget közepén lévő komplexumba menekülnek, ahol legalább jó sötét van, és sokat tudnak kiabálni…

A forgatókönyv szinte csak úgy hemzseg a lyukaktól (értsd: meg nem magyarázott dolgoktól), de illogikus lépések is bőven akadnak benne. A legfiatalabb csajt például fura látomások kerítik hatalmába, de hogy miért vagy honnan, arra egyáltalán nem térnek ki. Ehelyett karakterét úgy írták meg, hogy inkább teljesen logikátlan módon folyton elmászkáljon vadidegen terepen, ahelyett, hogy kocsiban maradna. Aztán ott van az az apróság, hogyha minden helyi lakos tudja, hogy nem tanácsos a városkában maradni aznap estére, akkor mi a jó francért dekkolnak mégis ott?! Vagy amikor a tőrbe csalt lényt nem zárják be a lányok, az is szintén ostoba húzás – de a sort még folytathatnám. Játszi könnyedséggel kivégzett mellékszereplőink annyira nem érdekelnek senkit, hogy az már félelmetes, viszont az enyhén idegesítő végkifejlet már annál inkább: sikoltoznak, futnak, elvesznek, megint futnak, egymás nevét kiabálják – tök céltalan időhúzásnak tűnik az egész.

De beszéljünk a pozitívumokról. Nekem például nagyon bejött a film sejtelmes, borongós hangulata, ez az egész ködbe burkolózó, misztikus és ugyanakkor baromi nyugtalanító atmoszféra – persze ez is inkább a film elején dominált, amíg be nem tértek a kisvárosba. Ötletesen kinézetű lényünket szintén bírtam, annak ellenére, hogy kiléte nem sokáig marad homályban, hiszen már a film első harmadában bőven megmutatja magát. Összegezve tehát itt egy olyan film, ami a technikai megvalósítást illetően nem lenne rossz, de az emberi tényező (főleg a forgatókönyv bénaságai) alaposan lerontják az összképet.

Értékelés: 7/10

eyescream