Nem titok, hogy szerkesztőségünk a mindennapos kemény munka után alaposan megszomjazik. Ezért hát kollektíven úgy döntöttünk, hogy meglátogatjuk a Hársfa utca 41. számú ház pincéjében kialakított horror-kocsmát. És ha már ott voltunk, egyet beszélgetettünk Somi Róberttel, az októberben nyílt, rémségekkel teli pub rendkívül közvetlen és barátságos tulajdonosával. S miközben jóízűen csúsztak a sörök, a háttérben dübörgött a rock.
– Honnan jött az egész horror-kocsma ötlete?
– Kiskorom óta imádom a horrorfilmeket. Öt férfiből szerintem háromnak az az álma, hogy nyisson egy kocsmát, emellett a rockzenével is próbálkoztam – szóval ez a három tényező végül sikeresen összefonódott ezen a helyen! Ez a kocsma dolog mindig is a fejemben volt, és egy idő után eljutott abba a stádiumba, hogy akkor tovább már nem húzom, hanem belevágok. Olyan helyet szerettem volna, amiből nincs még vagy háromezer másik ugyanolyan. Ahova én is szívesen beülnék, miközben klasszikus horror-ikonok bámulnának a falakról, közben pedig szólna a rockzene. Valahogy így kezdődött…
– Honnan eredeztethető a horror iránti rajongás?
– Egyértelműen az Alien-ből. Megnéztem, és utána egyértelműen csak ez a vonal kezdett el érdekelni. Jó, persze megnézek én mindenféle vígjátékot, mert nekem is van otthon egy párom, akivel néha kötelező, de ha én választok, akkor tutira horrort fogunk nézni!
– Mik a kedvenc horror filmjeid?
– Gyerekkoromban a Nyolcadik utas: A halál hagyott bennem nagy nyomot, aztán pedig jött a folytatás, a szintén félelmetes A bolygó neve: Halál. De, ahogy a falakon látni lehet, egymás mellett helyezkednek el a Texasi láncfűrészes, a Péntek 13 és a Halloween klasszikus horror-ikonjai (de feltűnik még a Hellraiser, Drakula, illetve Hasfelmetsző Jack is – a szerk.), szóval inkább a régi vágású rémalakokat kedvelem. Szeretem azokat a mozikat, amikor a horrort még maguk a rémségek jelentették, manapság jellemzően inkább a felturbózott kép és hanghatásokkal paráztatják a nézőket.
– Visszakanyarodva a kocsmához, mennyi ideig tartott, míg megvalósult?
– Mint már említettem, az ötlet évek óta foglalkoztatott, de attól kezdve, amikor eldöntöttem, hogy belevágok, gyakorlatilag két hét múlva már el is kezdődött a folyamat. Az viszont már egy más kérdés, hogy a helyet szinte az alapoktól fel kellett újítani…
– Honnan jött a név, hogy ParaNoir?
– Naivan úgy gondoltunk, hogy biztos könnyen nevet tudunk adni egy horror-kocsmának, aztán persze nem így lett. Iszonyatos sok ötlet vetődött fel, végül a ParaNoir mellett döntöttünk. Szerintem picit vicces – benne van a ’para’ szócska, vagyis félelem, meg ugye a ’noir’ mint fekete, és amikor megvitattam a többiekkel, azt mondták, hogy ez egy tök jó kombináció. Így maradt ez a név.
– Tetszik a logótok, Tim Burton-ra emlékeztet.
– Köszi, én csináltam. Már többen mondták, hogy „timbörtönös”, és hát kár tagadni, mert valóban az. Nekem nagyon tetszik ez az elvont világ. Kitaláltam, hogy akkor itt cigizzen egy csontváz, ott meg egy macskatetem, meg ilyesmik.
– Mesélj egy kicsit a helyről. Mire számítson az, aki betér?
– Mindenképpen azoknak ajánlanám ezt a helyet, akik szeretik a horrorfilmeket, a rockzenét, és természetesen a sört, haha! De persze bort is tartunk, és az italkínálat is folyamatosan bővülni fog. Ha mondjuk, már valaki harmadjára jön hozzánk, és van valami speciális italkívánsága, amit itt nem lehet kapni, akkor azt beszerezzük neki. Az italkínálat mellett jelenleg harapnivalókkal tudunk szolgálni, úgymint: chips, ropi, valamint melegszendvicset és sült krumplit is lehet fogyasztani. Későbbiekben majd szeretnénk olyan hamburgert, amit mi itt helyben csinálunk – ehhez viszont újabb engedélyeket kell majd beszerezni a különféle hatóságoktól.
– Mik az eddig visszajelezések?
– Nemrég csináltunk egy sikeres megnyitó-bulit; sokan le se tudtak ülni, olyan szinten telt ház volt, amit nem gondoltam volna. Akikkel személyesen beszéltem, illetve egyéb visszajelzések alapján eddig mindenkinek nagyon bejött a hely.
– Olvastuk a FB-oldalon, hogy különtermet is lehet lefoglalni.
– Nagyobb társaságoknak ajánljuk, ez minimum 15-20 főt jelent, de igazából harmincan is elférnek szerintem. Erre a részre tervezünk egy opcionálisan használható mobil sörcsapot. Ha jön ide egy nagyobb csoport, és úgy gondolják, hogy mennyire jópofa maguknak csapolni a sört, akkor hajrá! Természetesen nem kell az egész hordót kiinniuk, ilyenkor csak az elfogyasztott mennyiséget fogjuk felszámolni, felár nélkül. És persze saját zene lejátszásra is lesz majd lehetőség.
– Nemsokára itt a Helloween, milyen különlegességgel készültök?
– Még nincs teljesen konkretizálva, de mindenképpen hangulatos dolgokkal, és különféle akciókkal készülünk. Annyit már most elárulhatok, hogy a jelmezben érkezőket külön elbíráljuk!
– Említetted, hogy a helyet folyamatosan szeretnétek bővíteni.
– Így van, célunk a folyamatos fejlesztés. Rengeteg ötlet jár mindig a fejemben; igazából szerintem soha nem lesz kész, mert mindig beugrik valami, hogy mit lehet még kicsit jobbá tenni. Szóval folyamatában épülget a hely, és azt lehet mondani, aki sokszor jár ide, mindig fel tud fedezni valami újat, haha!
– Biztosan vannak konkrét ötleteid.
– Persze. Az előtér, ahogy láttátok, még nincsen igazából kész, ide életnagyságú horror-szobrokat tervezek, amikkel az emberek akár le is fényképezhetik magukat: Jason meg a Láncfűrészes, illetve a közeljövőben egy lambéria-csere, valamint egy mennyezeti hangulatfestés is esedékes. Ezenkívül, szeretnénk sporteseményeket közvetíteni, filmvetítéseket tartani a hátsó részben, illetve a jelenlegi éjfélig tartó nyitva tartási időszakot tovább kitolni. És persze mindig folyamatos akciókkal és eseményekkel próbálunk újítani!
További információ:
https://www.facebook.com/ParaNoir-Pub-1659893400964211/timeline/
Be the first to comment on "Interjú Somi Róberttel, a ParaNoir Pub tulajdonosával"