Bár az alkotás egyáltalán nem tartozik a horror-komédiák világába, azért – a mostanság jobbára sorozatokban (Hannibal, Trónok harca, Fekete vitorlák) tevékenykedő – Neil Marshall (Descent, Doomsday, A kilencedik légió) által rendezett produkció második fele bőven tartogat számunkra olcsó hihetetlenül komikus momentumokat, amiket egyszerűen képtelenség komolyan venni!
Hadgyakorlat közepén találjuk magunkat Skócia egyik isten háta mögötti erdejében, ahol kis csapatunkra az a feladat vár, hogy egy másik kompániát likvidáljon. Akciójuk rendben zajlik mindaddig, míg egy fura módon kifilézett négylábú jószág (értsd: döglött tehén) rá nem zuhan a tábortűzre. A rejtélyeknek ezzel még koránt sincs vége, hiszen nem sokkal később egy elhagyatott, ámde vérrel borított támaszpontra lelnek.
Egyetlen túlélőjüket hamar felkarolják, mert ekkora már egy csapat fenevad ront rájuk a fák közül. Nem kell félni: reménytelen helyzetükben egy arra járó terepjárós bige megmenteni őket, s a völgyben árválkodó házba zárkóznak. Innentől már mindenkinek baromi ismerős lehet a szituáció: elbarikádozzák magukat, és ’kint a farkas, bent az ember’ c. roppant népszerű játékot kezdik űzni…
(Csak a miheztartás végett jegyzem meg, hogy a Descent – A barlang c. klausztrofóbiás rémületkeltést későbbiekben elkövető Neil Marshall rendező – akit amúgy az új angol horror-generáció nagy prófétájaként is hirdetnek – filmes karrierjének első állomásaként kell tekinteni erre a filmre.)
A Démoni harcosok (milyen hülye magyarosítás ez már, na?!) első fele egy, csak és kizárólag külső helyszíneken játszódó survival horror is lehetne – alacsony költségvetés már ekkor is elég rendesen bejátszik -, ami egy ponton (konkrétan a házba való bezárkózást követően) minden külön értesítés nélkül átmegy egy röhejes (talán még olcsóbb!) horror-komédiába. Olyan abszurd dolgok történnek meg hőseinkkel, minthogy palacsintasütővel kezdik pofozni a farkasembereket meg vakuval kattogtatnak az arcukba, az őrmester hasi sebének pillanatragasztóval (!) történő megstoppolása pedig azt hiszem jó eséllyel pályázik a minden idők egyik legszürreálisabb jelenetei közé. WTF – nyöghetnénk kórusban a megtekintést követően.
Elképesztő, hogy mivé fajulnak a dolgok a házban, de ez még mind semmi ahhoz képest, ahogy szörnyeink kinéznek! Démoni harcosaink gyakorlatilag felül torzonborz, alul totálisan szőrtelen, latexban flangáló farkasemberek, akiket ezzel a low-budget kosztüm-kombinációval nagyon nehéz komolyan venni, pedig szó se róla, vehemensen támadnak meg harapdálnak… Apropó, nem tudjátok, hogy mi lett az angol-német meccs vége, wehehe?!
Értékelés: 6,5/10
eyescream
Na, ezzel a kritikával most nagyon nem értek egyet. Tény, a farkasember témakör nagy kedvencem, és azt a kevés jónak tekinthető filmet foggal körömmel védem általában. Én kifejezetten élveztem a filmet, nem találtam benne olyan eget verő blődségeket, amitől humorosnak tartanám akár egy percig is. Ami a palacsintasütőt illeti, azt gondolom, ha az ember veszélyben érzi magát, félre tudja tenni azt a zavaró tényezőt, hogy a Vitéz László nevű, méltán híres paprikajancsi is ezzel verte az ördögöt, és bizony jobb híján megvédi magát akár egy serpenyővel is, ha nincs jobb. Ami a farkasemberek kinézetét illeti, nyilván ízlés kérdése: nekem tetszett, akárcsak a sokak által kritizált Late Phases féle is. Az én szememben például sokkal gagyibb a sokak által favorizált Ginger Snaps műanyag farkasa.
ízlések és pofonok. Ginger Snaps szerintem is tényleg gagyi 😉
Nem is tudom…mèg elsőre èrdekes volt a film anno – talán mert benne volt a lehetősèg,vártam mit hoznak ki belőle. Aki nem számit farkasemberes tèmára az meglepődik. Szerencsére nem lőttèk le a poènt a magyar cím fordításban sem. Pár èv múlva második nekifutásra már piszkosul untam. Borzasztó amatör szagu olcsó film. Persze ettöl mèg lehetne jó….de kapkodások felváltva szarakodàsokkal, nagyon elvetemült hangulat kell hozzà,hogy az ember rátudjon hangolòdni bealvàs nélkül. Elvileg a Descent rendezője követte el, ez nyomában sincs minősègileg. Már a B movie-tol is messze van. Már-már Asylum szint felè közelit.