Majdnem két évet töltöttem Dániában, és magamhoz mérten igyekeztem elmélyedni az ottani mozis kultúrában, de azt nem gondoltam volna, hogy Lars Von Trier és Thomas Vinterberg dogmája, valamint Thomas Anders Jensen tragikomikus történeteivel határolt filmművészetükben ilyen régi vágású kincsekre is bukkanhatok! Egészen konkrétan egy dán-amerikai összefogásból készült óriásszörnyes mozira, amely hallatán minden minden, valódi kaiju-rajongónak elindulna a nyálelválasztása!

Dán bányamérnökök egy fúrásuk közben hatalmas őshüllő farokrészére bukkannak Lappföldön. Úgy döntenek, hogy felfedezésüket további tanulmányozás céljából Koppenhágába szállítják. Egy hatalmas hüllőkamrába… elnézést hűtőkamrába helyezik, ahol aztán egy véletlen folytán kiolvad, és a tudósok legnagyobb megdöbbenésére regenerálni kezdi magát.

A Reptilicus-nak nevezett őskori lény aztán egy viharos estén kitör az intézetből, és önálló kalandozásra indul. Koppenhágából kitörve, vidéken döglött tehenek jelzik útját. A katonaság mindent bevet, és egy ideig sikerül a tengerbe zavarniuk, ahol jól lebombázzák, de ugye egy ilyen kaliberű monstra nem adja magát könnyen. Visszavág, és elsüllyeszti az őt vegzáló hajót. Előbb a tengerparton kezdi riogatni a fürdőzőket, majd ismét lakott területre téved, és ott rombol, amit csak talál. A katonaság a tudósokkal összefogva aztán szájba lövi az überhüllőt egy mérges gázzal töltött rakétával, az meg kinyiffan. De még mindig nincs vége, ugyanis a film utolsó percei egy tenger alatti felvétellel zárulnak, ahol egy különös dolgot láthatunk…

Minimál terepasztal, épp-hogy-makett épületek és bájosan bugyuta szörny, amit természetesen dróton rángattak – mi ez, ha nem Kánaán egy monstrákért rajongó old-skool fanatikusnak?! Az előző tényekből kifolyólag hüllőnk nem sokszor jelenik meg egy jelenetben a valódi környezettel és hús-vér szereplőkkel, ha pedig igen, akkor is több mint röhejes odavetítés dukál – szerintem imádnivaló! A zöld trutyit pedig, amit a szörny a szájából néha kiköp, hihetetlen utómunkával rakták alá. Érdekesség, hogy a filmet két verzióban mutatták be: az eredeti, 1961-ben megjelent dán változatot átszerkesztették az amerikaiak, és egy évvel később, erősen átdolgozva jelent meg az USA-ban.

Összegezve tehát filmünk pontosan azt a varázslatos retro-szörnyes érzést nyújtja egy csomó tudományos blablával meg globális fenyegetéssel, amit egy ilyen kaliberű alkotástól elvárhatunk! Nyomás, beszerezni!!

Értékelés: 5/10

eyescream