Végre egy horrorjátékból készült IGAZÁN jó film? Sajnos sokadjára is a válasz: “nem”…de a rajongóknak így is fog pár nosztalgikus pillanatot szerezni a Sony által támogatott online videó szolgáltatáson (Crackle) idén márciusban debütált alkotás, amely szorosan kapcsolódik a Dead Rising sorozat történéseihez (és még kedvenc főhősünk is szerepet kap benne).

Az utóbbi évek sok gyalázatosan rossz (Alone In the Dark, House of the Dead, Doom, stb…) horrorjáték adaptációja mellett a Silent Hill első része hozott végre kellemes csalódást (a folytatás már kevésbé). Ez alapján sokan bizakodva vártuk az utóbbi évek egyik legütősebb zombis játéka, azaz a Dead Rising filmváltozatát, bízva abban, hogy méltó feldolgozást kap ez is – az előjelek azonban nem voltak bíztatóak.

Az első aggasztó jel az inkább vizuális effektekkel foglalkozó Zack Lipovsky rendezőnek felkérése volt – aki látta a Leprechaun – Eredet c. 2014-es, iszonyatosan rossz filmjét, tudja miért… (Aki nem, örüljön neki és még véletlenül se legyen annyira mazochista, hogy adjon egy esélyt neki, mi előre figyelmeztettük a Kedves Olvasókat!). Lipovsky a Dead Risingnál már nem “ZS” kategóriás budgetből dolgozott, ez az eredményen meg is látszik szerencsére.

A másik “red flag” a férfi főszereplő kiválasztása volt. Jesse Metcalfe inkább sorozatokban (Született feleségek, Dallas) játszott eddig playboy karaktert – bár a horror sem volt teljesen idegen tőle, (a Tortured és az Insanitarium c. filmekben láthattuk) de mégis fura választásnak nézett ki. A két női főszereplő Virginia Madsen és Meghan Ory, náluk már több horrorfilmes múltat találhat a fanatikus horrorrajongó.

A történet a Dead Rising 2 és 3 között játszódik, a zombi apokalipszist kontrollálja a kormány a Zombrex nevű szerrel (ami nem összekeverendő a 2013-as Zombex című, még a Leprechaun Originst is kategóriákkal alulmúló katasztrófával) – természetesen azonban elég kellemetlen helyzet áll elő sok zombival, amikor a gyógyszer hirtelen kevésbé hatásosan kezd el működni egy amerikai kisvárosban.

Jön az ilyenkor szokásos karantén természetesen, és egy újságíró ennek a rossz oldalán két nővel az oldalán próbálja kideríteni, mi is áll a Zombrex-probléma mögött, mielőtt a kormány elrendeli a teljes pusztítást.

Aki igazán komoly élőhalottas filmre, gore-ra vagy összetett történetre számít, csalódni fog. Aki viszont a Dead Rising “cheesy” világát, barkácsolt fegyvereit és hack’n’slash stílusát várja, vissza is fogja ezt kapni a Watchtowerben, sok-sok kitekintéssel a játékra (ld. a főhős pólója az első képen).
Külön érdekesség, hogy a Dead Rising 1 főhőse, Frank West (Rob Riggle alakításában) is szerepet kapott a filmben, egy tévéstúdióban kommentálja az eseményeket a maga megszokott stílusában, és ezzel sokat dob a néha elég lassan folyó cselekményen.

(Egész jól eltalálták Frank West karakterét)

A Dead Rising: Watchtower a játék rajongóinak kötelező, de önmagában sem rosszabb, mint az utóbbi évek tucat-zombi-flickjei, azaz az aggasztó jelek ellenére egy, a közepes(nél talán kicsit érdekesebb) filmet láthatunk.

Egy gyors trivia kérdés: Ki ismeri fel a filmben egy Cameo erejéig felbukkanó hölgyeket?

Értékelés: 6/10

IMDB: http://www.imdb.com/title/tt3816458/?ref_=nv_sr_1

– Fixxer