Kezdem azt hinni, hogy ez az egész Üvöltés-franchise nem több mint egy minimális gázsiból évről-évre éldegélő, nagy, utazó vándorcirkusz. Két amerikai (első, negyedik) epizód mellett jártunk már Erdélyben, és erszényes lények után kutatva Ausztráliát is meglátogattuk, most pedig ismét visszatérünk az európai kontinensre, egészen pontosan Magyarországra. Mivel a konkrétan Budapesten játszódó horrorfilmekből nincsen sok – így hirtelen csak a Gingerclown és az Underworld jut eszembe, meg talán a Hellboy II, illetve a gyalázatos World War Z -, szóval valamilyen szinten meg kell becsülni, haha!

Magyarországra invitálnak egy rakás kíváncsi amerikait – van köztük színész, filmsztár, sportoló, tudós és riporter, szóval elég vegyes a társaság -, akiket egy gyönyörű Malév Tours feliratú busszal szállítanak el a budapesti kastélymegnyitóra. Házigazdájuk, Gróf Berényi István a közelgő hóvihar miatt azt javasolja, hogy éjszakára maradjanak az épületben – amit 500 év óta először most nyitottak meg a nyilvánosság előtt, de semmi egyebet nem tudnak meg róla -, kényelmükről pedig Péter és Zsuzsa, vagyis a személyzet gondoskodik majd.

Míg egyesek unalmuk felderítik a terepet, mások inkább fürdőt vesznek vagy romantikáznak, szóval eléggé elszeparálódnak egymástól, ami csak kedvez a titokban lecsapó farkasembernek. Felfedeznek egy, a kastély alá vezető titkos járatot, amin aztán elindulnak a társaikat keresni. Mondanom sem kell, hogy még többen vesznek oda. A vége felé a Gróf kinyögi, hogy mindannyian ugyanazt az örökletes bőrjegyet viselik – tehát a film elején látott emberek utódai -, és közülük egy bizony vérfarkas…

Budapest, 1489 – láthatjuk a feliratot rögtön a film elején, ami ugye egy nagy marhaság, mert Buda és Pest csak 1873-ban egyesült. Azt szintén elég vicces magyarként hallani, amikor arról beszélnek, hogy itt hazánkban a természetfölötti hiedelmek, főként a farkasember-mitológia mennyire nagyon hódított, haha! Ami viszont tény, hogy a MaFilm és a Hungarofilm társulatával szövetkezve készült, kispénzű produkcióban a kastély szolgáit tényleg magyar statiszták alakították, és az utazás közben felbukkanó pár vágókép (Hősök tere, vidéki részletek stb.) is csak megerősíti a hungarikum jelleget.

Ami viszont a filmet illeti, inkább tudnám hasonlítani egy zárt kastélyban játszódó Agatha Christie krimihez vagy éppen valami más, homályos okkult háttérrel rendelkező, lassan kibontakozó nyomozós thriller-hez. Alakváltó tettesünk, vagyis az elátkozott farkasember éppen, hogy néhány jelenetben sunyin megvillantja magát, de ez minden cselekedete, amivel kicsit is alátámasztja az egész cselekmény horror-hangulatát. Egyszer ugyan meg lehet nézni, mert nem annyira bűnrossz, viszont a zárt kastélyban tobzódó sztereotip karakterek molyolásai helyett inkább keressetek valami érdemi alkotást.

Értékelés: 5/10

eyescream