Jönnek- mennek (pontosabban szólva: csúsznak, másznak, úsznak és repülnek) a képernyőn mindenféle übermutáns mega-állatok, nehogy már a jó öreg kígyó kimaradjon – gondolhatta az Asylum / SyFy párosa – meg hát a Boa VS Python-ra már amúgy sem emlékszik senki! Így gyorsan összedobtak egy újabb remeket, ahol meglepetésként a kígyó és az aligátor csúf CGI-párosa mellett Tiffany (MegaPiranha) & Deborah Gibson (MegaShark vs. Giant Octopus) rendkívül zs-kompatibilis hölgyduója is egymásnak esik, szóval szemeink kényeztetése teljes mértékben garantált, haha!

Floridai Everglades környékén legalább ezerszer jobb a helyzet, mint nálunk itt Közép-Kelet-Európa legvidámabb (kvázi legittasabb) ex-barakkjában, de úgy látszik, már ott sem kóser a helyzet. Egy környezettudatos, de leginkább kígyó-fetisiszta csoportosulás áll szemben a helyi rendfenntartókkal, ugyanis előbbiek szerint meggondolatlanul likvidálják a kígyókat, míg a rendőrök vélemény az, hogy a csúszómászókat igen is likvidálni kell, mert frankón szétcseszik a természet kialakult rendjét. Valójában persze az aligátor(ok) a ludas(ak), de ezt nyilván senki sem sejti. Mindeközben hatalmas és ritka idiótán megszerkesztett CGI-kígyók előszeretettel fogyasztják a hülye vadászokat, csak hogy valami történjen két indokolatlan és semmirekellően szánalmas párbeszéd között. Valahonnan aztán végre előkerül egy kutató, aki rátapint a lényegre: aligátoraink bizony mutálódnak! És láss csodát, techno zenére egy kis videó-animációs összeállítást láthatunk, hogy is történik mindez: ritmusra tojást rakó ’gátorokkkal, akiknek abnormalitását tényleg csak nevetségességük tudja überelni. Hogy komplexebb legyen minden, jönnek a kígyók, akik felzabálják a ’gátorok tojásait, és hiszitek vagy sem, ettől ők is ugyanolyan méretűre nőnek… Filmünk háromnegyedénél csodás kerti parti készül, ahol a vörös meg a szőke, főszereplőnek kikiáltott csajszi elkezdi egymást gyepálni egy cédé miatt, pedig ha tudnák, hogy a compact disc nagyon elterjedt, és bárhol kapni… Össze-vissza fetrengenek, de sajnos kivillanó ciciket vagy egyéb erotikus dolgokat nem látunk. Helyette sok-sok kroki és még több kígyó támadja be a békés összejövetelt, szinte egymás hegyén-hátán árasztják el a helyet – támadási scene két perc leforgása alatt többször is szuggesztíven bevágva, nyilván a hatás fokozása érdekében. Vagy mert részeg volt a vágó, ha egyáltalán volt ilyesmi a stábban. Ez nem is lényeg, mert a két csajszikám plusz a kutató a vész elől menekülve hova máshova, mint egy nagyváros fele veszi útját, hogy figyelmeztessék a lakosságot meg hívják a nemzeti gárdát – akik már szerintem tűkön ülnek egy jó kis giga-monsztra elleni harcra várakozva. Az sem lepett meg túlságosan, hogy a lények már javában destroykodnak a belvárosban, ráadásul mintha ismerős képeket is felfedeztem volna a MegaShark VS Crocosaurus című iszonyatból, köhm. Kis csapatunk igen cselesen (szemét vagyok, direkt nem árulom el hogyan, szenvedjétek ti csak végig, muhaha!) összegyűjti az állatokat, hogy egy végső robbantással megsemmisítse az összes dögöt…

E film kivesézését kezdjük a címmel, ami már kapásból nem stimmel, ugyanis a két bazinagy hüllő egymással  legfeljebb ha másfél percet harcol a film elején;  leginkább egymást támogatják az amikor az emberek lerohanásáról van szó, tehát már itt hibádzik VS koncepciónk. Másrészről pedig a lények egyes száma szintúgy baki, ugyanis a megszokottól eltérően itt mindegyik fajból rengeteg mutáns példány akad, nem csak egyetlen egy nagydarab jószág. Olyan hihetetlen dolgokra meg nem igazán szeretnék kitérni, hogy tudósunk megtalálja aligátorok levedlett bőrét (igen, jól hallottátok!), ellenben az is rendkívül bizarr jelenet, amikor az említett bestia páncéllemezeit leszarva a kígyó csak úgy beleharap ’gátor pajtásba, nem mintha eleve tű éles fogaival támadna a python. Szintén emlékezetes momentum a kígyógázolási scene, valamint amikor egy bicskával sikerül átdöfni egy óriáskígyó tömény izomzatát, hogy aztán egy mobiltelefon essen ki belőle. Igazából napestig folytathatnám a sort, de kegyes leszek. Én már annyival is beértem volna, hogyha az egyik percben mutatott normál krokodil sötétzöldes színű, akkor a CGI-állatkának nem lehetett volna szintén ezt a színezetet adni, és nem mondjuk rikító fosszínűt?!

Hősnőink közül a szöszi (Deborah Gibson) annyira „talán” nem maxigáz, mint anno a felejthetetlen Gyikos Cápában volt, a vöröske (Tiffany) viszont már enyhén gusztustalanra duzzadt / dagadt, és nem csak a tőgyei miatt. Persze a többi szereplőnk is maximálisan válogatott zs-ligás játékos, de hát ez nem is kérdés. Kedvenc feláldozható karakterem amúgy a minden lében kanál zsaru-nagyi, aki az egész filmben úgy tolja, hogy beszarás!! Kéne ilyen külön moovie neki, hogy MegaNagyi Vs Evil Betörők vagy valami hasonló, szerintem orbitális siker lenne!! Mindezen túlmenően roppant kellemeset csalódtam a filmben, ugyanis az eddigi Mega-filmektől eltérően mindkét női főhős meghal a végén: vöröskét létráról zabálják le (és még vagy fél óráig lakmároznak a zsíros húsán), a szőkét meg egy felrobbantott, halott kígyófej-darab harapja ketté!! Ezek után meg nem is kérdés, hogy azonnal megnézed!!

Értékelés: 4/10

eyescream