A rendező, Wayne Smith Thor című regényét vette alapul – melyben a történet nagy részét egy kutya nézőpontjából láthatjuk, nem csodálkozom, hogy nem kapott klassz kritikákat -, és elkészítette annak audiovizuális adaptációját, de hogy miért vetemedett erre a tettére, az a mai napig rejtély. Lényeg, hogy egy unalmas, minden pillanatban kiszámítható, Rin-Tin-Tin-szerű akció-kutyázgatással spékelt, kis költségvetésű thrillert kapunk.
Az egyedülálló, ügyvédként dolgozó Janet és fia, Brett boldogan élnek békésségben valahol a hegyekben, intelligens németjuhász kutyájukkal, Thor-ral. Egyik nap elugranak a nő testvéréhez, Ted-hez, aki nemrég tért haza külföldi útjáról, és egyúttal meghívják magukhoz.
Ted először vonakodik, majd mégis igent mond az ajánlatra, miután több bestiális gyilkosság is történik a környezetében: emberek tép szét valami borzalmas vadállat. Janet-nek először fel sem tűnnek Ted esti kocogásai az erdőben, majd amikor megtalálja naplóját a lakókocsiban, sejteni kezd valamit. Persze az okos Thor már az első pillanattól kezdve kiszimatolja, hogy a nagybácsival valami nagyon nem stimmel. Szerencsétlenségére viszont elvitetik a háztól – merthogy veszélyt jelent -, pedig ő volt az egyetlen, aki tudja, hogy igazából mi is folyik itt…
A film első és legnagyobb baja, hogy már az elejétől tisztába vagyunk a farkasember személyazonosságával, így tehát oda mindenféle izgalom vagy feszültség, hogy vajon ki lehet a gyilkos a felvonultatott szereplők közül. Magyarán érdektelenné és unalmassá válik, mint Lance Henriksen vagy Danny Trejo bármelyik (horror)filmjében. De legalább csak 80 percig tart és viszonylag nehezen beszerezhető, szóval előnyei is akadnak, haha!
Érdekességként szolgálhat, hogy a vérfarkasok miért másznak fára (és hagyják ott kicincált áldozataikat), valamint miképpen lehetséges az, hogyha egyik nap telehold van, két nappal később megint, majd még két nap múlva ismét csak feltűnik az égen. Továbbá megemlítem azt a nagyon béna jelenetet, amikor a farkasember fülét-farkát behúzva visszamenekül az erdőbe, mert nem bírja a ház vész-reflektorának fényeit, de a film végi átváltozós jelenet is hatalmas, amiben szó szerint (függőlegesen) félig ember félig farkas: bal oldala már vadállat, míg a jobb fele még normális! (Gondolom erre a jelenetre mehetett el a költségvetés nagy része.) Míg el nem felejtem: néha a kutya szemszögéből láthatunk bizonyos dolgokat – okosan ilyenkor megnyújtják a képernyőt; rendkívül hatásos elem!
Én ezen felül még arra is kíváncsi lennék, hogy hol van Ted autója, merthogy a lakókocsiját többször is láthatjuk a filmben, kocsija viszont egyszer sem tűnik fel a színen – vagy lehet, hogy nincs neki?! Biztos ez csak engem zavar. Viszont, ha megnézitek ezt a hulladékot, garantálom, hogy már titeket is zavarni fog!
Értékelés: 4/10
eyescream
Soha nem értettem, miért örvend horrorberkekben közutálatnak ez a film. Én kifejezetten szeretem, és a kritikában olvasott nehezen beszerezhetőség nekem például kifejezetten nagy fájdalom. Elfogultságomat kétségtelenül táplálja, hogy nagy farkasember rajongó vagyok, értékelhető alkotás pedig viszonylag kevés készült a műfajban. Értsd, minden tiszteletem a korai filmeké, de azok számomra a gyenge maszkok miatt nem jelentenek élvezetet. Ebben a filmben egy egész pofás kis farkasembert kapunk, és szerintem a történet nem akkora blődség, hogy ne lehessen szeretni. A farkas kiléte kétségtelenül nem titok, de ez számomra nem von le az élvezetből. Nem detektívregényt vártam, a “hatalmas csavar” igénye meg annyira túl van lihegve mostanság, hogy én lassan negatívumként kezdem megélni, ha ilyen van a filmben. Igen, az átváltozás tényleg nagyon amatőr módon lett megoldva, ezt aláírom. Nekem legalább 10/7-es a film.
Michael Paré, mint a ZS-filmek egyik oszlopos sztárja finoman szólva sem a minőségi filmek színészeként ismert, azon kívül, hogy elég debil kinézete is van – talán emiatt is alkalmas a szutykokban szerepeltetésre. Ennek a filmnek azonban – ki tudja miért – a Warner Bros nyúlt a hóna alá, legalábbis ők forgalmazták, így ez pár fokkal jobb azokhoz képest, ami annyit tesz, hogy erős B és C kategória közt billegő műként ha egyszer netán megnézi valaki, nem feltétlenül veri (annyiszor) a fejét a falba, hogy ezt miért nézte meg! Amúgy Mariel Hemingway játssza a nőt, aki az öreg Ernest unokája, és aki szintén a ZS-csúcsok felé tör “színésznőként” – pláne ilyen film után -, a gyerek meg Mason Gamble, aki fiatalabb korában Dennis, a komiszként nyúzta Walter Matthau idegeit, és aki ezzel együtt néhány film után ki is kopott a köztudatból. Egyszóval ez is olyan szalonképes délutáni horror, aminek az emléke másnapra már el is múlik, vagyis senki nem veszít semmit ha kihagyja az életéből. Ja, a fantáziadús Átváltozás címmel is megjelent a gyengébbek kedvéért.
Ja, Parét most láttam Az igazság ára c. krimiben, ahol egy nyomozót alakított néhány percben, de mivel az egy A-kategóriás film, nyilván örült a lelkem ennek is, viszont felismerhetetlen az itteni ábrázatához képest, mert megöregedett, én is csak a stáblista alapján tudtam azonosítani.
Nem sok èrtèkelhető vèrfarkasos film van. Amerikai farkasember Londonban, Ezüst pisztolygolyó, meg talàn ez a Rossz Hold. Mèg az Universal-os felújított Farkasember se rossz làtvànyvilàgban,hangulatàban,de a szörny fizimiskàja egyenesen röhejes. A Rossz Hold nem annyira xar film, mint inkább csak egyszerü. A lakòkocsi vontatàsa nekem is szöget ütött a fejembe,de megnyugtattam magam azzal, biztos az ügyvèd csaj húzta ide-oda a terepjáròjával. A kutyàs perspektíva először zavart,kèsöbb hozzászoktam. Itt vsloszinüleg nem az volt a hsngsúly,hogy “vajon ki a farkasember?”, mint inkább az hogy bemutassa azt a kettőssèget,viselkedèst amit ez az állapot,helyzet okozhat. Az átváltozàs meglehetősen gagyi,a 90-es èvekben mindenki hitte a CG metamorphosis a jövő. Ocsmány,olcsó effektus. Mindegy. Ettől mèg a film nèzhető. A Fangòria dvd mellèkletek között (ami javarèszt sör alàtètnek volt jò) ez szàmomra egy gyöngyszem lett volna.
A kritika picit elvész a részletekben úgy érzem. Előttem szóló már kifejtette, hogy valóban kevés film van, ami terítékre borítja a Farkas ember témáját. Én spec. pont ezért igyekszem fókuszálni a pozitív oldalaira, hogy néha kellően véres, és brutális volt a film. A lakókocsi ügy, én nekem spec, nem is merült fel, egyszerűen átsiklottam felette. Illetve a farkas ember mögöttes mitológiáját sem vizsgáltam át. Sok dolgot lehet lebutítottak benne, mert a cselekménynek is haladnia kellet. Ennyi problémája legyen egy horrornak, hogy sok minden nem racionális benne 🙂 Szerintem jó film! 🙂
Itt mellélőtt a kritikus.
A Rossz Hold jó film. Kellően izgi, klassz horror.
Nem is értem azt, akinek nem tetszik.
Klasszikus.