Horror antológia az emberi érzékszervekről?! Igen, jól hallottátok: hat különböző rendező öt rövidfilmje próbálja ránk hozni a frászt, már amennyire ez ugye lehetséges. Az igazat megvallva nem estem tőle hasra, de legalább már létezik egy ilyen is.

Első szegmensünk, a SZAGLÁS. Ebben a történetben egy nem túl megnyerő típusú férfi kap egy lehetőséget, méghozzá egy különös parfüm alakjában, amit egy titokzatos hölgy ad át neki. Amennyiben magára fújja a szert, környezetéből csakis a pozitívumot hozza ki. Egy ideig-óráig ugyan tökéletesen működik, de a parfüm kezd kifogyni. Nagyobb gondot jelent viszont, hogy használatával bizonyos kellemetlen mellékhatások is kezdenek megjelenni… Az elején nem hittem volna, de egészen kreatív ötletnek mutatkozott, sőt a végén még némi morbid csavart is ad az egész történet megértése szempontjából. Egyébként ez az antológia leghosszabb része a maga majd’ harminc percével. 7/10

Második epizód a LÁTÁS témakörét dolgozza fel. Adott egy kísérletező kedvű szemész, aki sajátosan megbuherált készülékével mit sem sejtő páciensei emlékképeit szipkázza ki a vizsgálat alatt. Majd ezt a folyadékként lecsapódott koncentrátumot üvegcsékbe gyűjti raktározza. Csakhogy egyik nőnemű kezeltjének indulatos barátja rájön a trükkre… Marhajó ötlet, bár mondjuk hogy miért pont a szemen keresztül kell kiszívni az emlékeket – elvileg nem is ott raktározódik -, az rejtély számomra. Megvalósítása minimál, és a vége is kissé sántít. 7/10

Harmadik epizódban a TAPINTÁS mint olyan kerül terítékre. Kis család autóbalesetet szenved az erdőben. Anyuk súlyosan sérült, így apuka ott marad vele, vak kisfiúkat viszont segítségért küldik. A srác hamarosan egy erdei kisházat fedez fel, benne pedig egy haldoklót, akitől megtudja, hogy kerülje a kilencujjú gyilkost. Nemsokára persze összetalálkozik vele… Eleve hihetetlen és abszurd marhaság a világtalan kiskölyök erdőbe küldése, és a mindenféle csattanó nélküli végkifejlet sem segít ezen az egész baromságon, nagyon gyengus darab. 5/10

Negyedik etapban az ÍZLELÉSé a főszerep. Fiatal srácot állásinterjúra hívják egy központba, de igazából lószart sem tud róla. Amikor potenciális munkaadója kifinomult modorban tárja elé, mit is kellene csinálni, ő szinte rögtön nemet mond, aminek aztán meg is lesznek a (véres) következményei… Szintén elég béna rész. Igazából nem is értettem, mi a fene akar lenni ezzel a már-már Bane-t megszégyenítő, röhejes vasmaszkkal, merthogy komolyan venni egyszerűen nem lehet, az fix. 5/10

Utolsó érzékszervként a HALLÁS köré építik a történetet, amely ezúttal kézi kamerás változatban kerül elénk, csakhogy a trendek is képviseltessék magukat, haha! Egy amatőr csoport megpróbálja megtalálni azt a zeneművet, amelyet eljátszva állítólag a végső őrületig, a halálig lehet kínozni embereket. Megszereznek egy régi videófelvételt, és ennek alapján próbálják rekonstruálni a művet, amely aztán (ahogy lenni szokott) nem várt fejleményekkel kecsegtet… Igazából már herótom van az ide-oda rángatott, recsegő, homályos és archív felvételeket övező egyéb hibásnak látszó szalagok öncélú mutogatásából,, így egy rész már eleve hendikeppel indul nálam. Amúgy sem egy nagy szám, illetve a legenda-mivolta miatt lehet valamennyire érdekes. 6/10

Kis érdekesség, hogy mindegyik részt kb. négy nap alatt forgatták, ami mondjuk az összképet nézve, meglehetős költséghatékonyságot tükröz. Továbbá, aki egy kicsit is odafigyelve nézi a filmet, annak feltűnhet a részek közötti finom utalásos rendszer, szereplők és egyes helyzetek összekapcsolása, amolyan rejtélyes, konspirációs jelleggel, a la Watershed. Amúgy pedig sajnos nem győzött meg, pedig lett volna benne potenciál.

Összegző értékelés: 6/10

eyescream