Megannyi zseniális munkája utána Stuart Gordon ezidáig legutolsó rendezése ez a kellemesen borzongató, klausztrofób kamaradarab, melyben egy természetfeletti erőkkel paktáló kannibál sorozatgyilkos szabadul el egy aprócska rendőrőrsön.

Danny Bannerman (Elisabeth Moss) újoncként és nőként duplán kollégái rosszindulatú élcelődéseinek középpontjában találja magát, de közel sem ez a legrosszabb, amit ez az éjszakai műszak tartogathat számára.

Ma esti szállóvendégük ugyanis a gyilkosságok tucatjaiért felelős emberevő elmebeteg Mellor (Stephen R. Hart), aki előszeretettel kínozza áldozatait, mire azok végleg a tányérjára kerülnek és akitől a voodoo mágia sem áll távol. Hogy-hogynem, a kannibál kívül kerül a rácsokon, és valóra válik Bannerman legszörnyűbb rémálma…

A forgatókönyv Peter Crowther rövid története alapján íródott, s bár nincs túlkomplikálva, mégsem fullad unalomba egy pillanatra sem, végig megmarad az a feszült, fojtogató légkör, amitől a néző szinte ott érzi magát az őrsön kétségbeesetten, rettegve. A csipetnyi természetfeletti vonal pedig csak fokozza az egészet. Érdekességként jegyzem meg, hogy a sztori 2007-ben már feldolgozásra került egy 18 perces rövidfilm formájában, bár én már látatlanból is erre a verzióra voksolok, ugyanis Stephen R. Hart már puszta megjelenésében is a frászt hozza az emberre.

7/10

phobic23