Drogos alakváltók; Fido zombik; Antikrisztus; Bibliai csapások; bazdmegoló varjak; mennyország, ami néha kilök magából, főleg ha pofázol a sorban a belépésnél. Szóval egy újabb igaz történet alapján készült ökörség, sok ismerős arccal.

 

Szép a főcím. A capella zene, lassítás, hirtelen eltűnő testek, mennyekbe fel szálló lelkek, és néhány hitetlen, kik arra kárhoztattak, hogy maradjanak a földi pokolban, várják az Antikrisztus eljövetelét, és folyamatos savas esők közepette a bevezetőben említett kórságokkal harcoljanak. A főszereplő fiatal pár, Lindsey és Ben lassan unott közönnyel éli minden napjait, rutinnal kerülik ki a folyamatosan zúduló meteorokat, és már előre félik Amerika új elnökét, kiről megjövendöltetett, halála után Ő maga lesz az Antikrisztus. A színes bőrű pimp, Earl Gundy ismertebb nevén a Bestia, nagyon egyszerűen jutott hatalomra. Az amúgy is ezer sebből vérző világnak demonstrált egy kis bemutatót: először megmérgezte a Fehér házi politikusokat, majd rakétákat felhasználva egy kis atommal felrobbantotta Chicagót, Tokiót, Londont. A maradék mind rászavazott. A véletlen pedig összesodorja Lindseyt a Bestiával, aki irdatlan méretű húsklopfolójával célba is veszi a még szűz lányt, szóval Benen és kedvesén a sor, hogy valahogy megmentsék a világot az Antikrisztustól.

 

Gondolkodtam egy ideig rajta, hogy írjak e a filmről, mert nem kimondottan horror. A klasszikus amcsi altesti humort favorizáló vígjátékról van itten szó kéremszépen, de néha már annyira túlspilázzák a feka dumákat, hogy elkezdtem kedvelni. Amúgy az első 25 percben a létező összes értékelhető dolgot illetve a történetben rejlő kreativitást ellövik, és mocskos unalmas posványba fullad, de hát Anna Kendrick szép, Craig Robinson pedig… hát Ő tudja azt, amit minden filmjében játszik. Az egyszerű gettó szökevény, akinek soha semmi nem jön össze. A színész szóval azért őt nem sérteném meg. Summázva: apokalipszis, egy-két jó duma és sok-sok elpuskázott lehetőség. Mesedélután, de egy jó alvásra tökéletes.

 

Értékelés: 5/10

 

Miskei