Most őszintén, kinek ne lenne kedve megnézni egy eredeti VICO terméket, melyben a rossz képminőség ellenére is egy iszonyatosan izgalmas és minden ízében élvezhető csata bontakozik ki egy növekedési szerrel kezelt, drabális méretűvé vált ismeretlen rovar és a mindenre elszánt kórházi dolgozók csapata között?! Negatív válaszokat nem fogadok el, így hát VHS-lejátszó… akarom mondani media playereket bekapcsolni, és indul egy másfél órás retro hangulatú röhögés!

Egy Fred nevű kertész úját megszúrja a gazdaasszonya által újonnan beszerzett növény, mire a kórházba kerülve fehér féregszerű izé mászik ki belőle, nemsokára pedig kinyiffan a tag. A gazdaasszony, illetve a férfit behozó mentős szintén elkapják az ismeretlen fertőzést, így ők is ott ragadnak. Ugyanebben az időben szállítják be Jim Bishop nyomozó társát lőtt sebbel, így míg faszikám várakozik, Rachel nevű doktornőhöz csapódva elkezd utánajárni a fertőzés mikéntjének.

Ezután az ismeretlen férget további tanulmányozás céljából a laborba szállítja, de hála az őrzési funkciót elsunnyogó nővérke, és az emiatt oda belopakodó hülyegyerekek együttes munkájának (ez utóbbiak hormonnal teli tápszert adnak neki, mert biztos éhes) hatalmas méretűre növekszik, és elkezdi kajálni az embereket. Bishop, Rachel és az időközben riasztott rovatkutató szaki a lény nyomába ered, majd egy sor felfedezéssel gazdagodva (pl. levágott végtagjait visszanöveszti, lövésálló páncélt visel, valamint hímnős) próbálják megállítani a közben petéket rakó mutánst…

Annyira béna, és valahol szerethetően szar film, hogy látni kell. Maga az alapsztori – ember és az eddig ismeretlen entitás találkozása, peterakás a testben, gazdatest halála, majd kifejlődés, végül a szörny kegyetlen ámokfutása – egy kicsit az Alien-re emlékeztet, talán nem véletlenül, hiszen jóval utána készült. És még azt mondom, hogy a megvalósítás is oké, hiszen ki ne szeretné az ebben az időszakban készült félelmetesen szívmelengető gumibábokat, haha! Viszont a forgatókönyv valami borzalmas! Hol találunk olyan kórházat, ahol leukémiás kisgyerekek szellőzőaknákban és mindenféle tiltott helyeken játszhatnak vagy, hogy egy látogatóként odakerült nyamvadt nyomozó bejárást nyerjen az intézmény mindenféle titkosított belső kutatásaiba, kórtermeibe, belső zárt rendszerébe?! Ja, és mikor lehet bent az épület folyosóján cigizni?! Persze a karakterek is megérik a pénzüket: van itt a barátnőjét leitató vak nyugger néni (!), felesége szülési idejét számológéppel kipötyögő pojáca, leukémiás kisfiú, akit felkérnek, hogy mutasson utat, különben mind meghalnak, de a főszereplő nyomozó viselkedése is néha baromi irritáló tud lenni. És mi az, hogy a végén megmenekül a lényt élve elfogni kívánó, totál bezsongott rovartudós?!

Elég logikátlan és művi helyzetekkel teli a cselekmény, így nem csoda, ha folyamatosan mosolygunk az ott leművelt dolgokon.  Mint említettem, óriási és vérszomjas gumiszörnyünk szerethető kategória, viszont a vele történő harcot eléggé elhúzzák, emiatt a végére már kissé unalmasak lesznek a futkorászós, hadakozós részek. Nem is ragozom tovább, trash-fanoknak és retro rajongóknak kihagyhatatlan klasszikus!!

Értékelés: 5/10

eyescream