Egy gyönge és törékeny nő nagy bajban lehet, ha az élettársa bántalmazza, és terrorizálja. De még nagyobb bajban van, ha az idilli helyről, ahová menekül, kiderül, hogy sorra tűnnek el a férfiak. És a közelben egy vágóhíd….

Faith egy igazi szorongásokkal és félelmekkel teli teremtmény, és erre minden oka megvan: barátja egy állat, aki teljes terrorban tarthatta, bántallmazhatta is, kiszámíthatalan lelkiállapotával megkeserítette Faith életét. A nő elmenekül, és új életet kezd Atlantában, ahol megismerkedik Lolával, a farmerlánnyal. Lola befogadja a farmra a családjához, ahol Faith nappal besegít a munkába, éjjel meg bulizni mennek a városba. Minden szép és jó. Vagy mégsem? Lola sorra hozza haza a pasikat, akik elég meglepő módon többé nem kerülnek elő. Ki okozhatja? Lola zárkózott, de cseppet agresszív családja? Esetleg felbukkant a volt szerető? Vagy az újdonsült barátnő maga, Lola, akiben a megnyugvást keresi Faith? Megtudjuk, ha végigüljük ezt az unalmat…

…mivel a film cseppet sem ijesztő. Ha ezzel a mondattal kezdődik egy filmértékelés egy horrorismeretetőn, az elég ciki. Márpedig a Slaughter teljes mértékben unalmas. És sajnos nemcsak az a legnagyobb baj, hogy nem ijesztő, mert attól még lehetne még jó film. Be kell látni, hogy alapvetően mint történet nem a legkiforrottabb. Technikailag teljesen rendben van a film, azt a színvonalat hozza, amit elvárunk egy független filmcégtől. Nem csili-vili, de korrektül kivitelezett. Mint minden unalmas filmnél, itt is a történettel vérzik el a dolog. Nem fogok spoilerezni, de a film első része az üres semmiről szól, a második része, pedig BUM, beránt inket egy elég durva folytatásba, amire azt mondja az ember, hogy na ez az, végre, sőt! Eléggé nem várt durva dolgok történnek… Csak éppenséggel nincs átmenet, és ok-okozat. Mintha két filmet különböző látnánk. Nem ismerjük meg a karakterek motivációit, nincs utalás, csak sejtetés, hogy valami történni fog.

Ha már karakterről beszélünk, itt mégiscsak megállhatunk egy pillanatra, és felemlíthetünk egy pozitív dolgot. Faith karaktere nagyon jó. Jobb alkatú nőt el sem tudnék képzelni a helyére, szép, és ártatlan, azonnal érződik rajta, hogy megsebbzett lélek. Ügyes módon hamar kiderül róla, hogy megvan benne a hősnő csírája, már azáltal, hogy mert életet váltani, és a kisebb motívumok, mint pl. megkínálja Lola öccsét sörrel, bulizgat, stb.. szóval megvan benne a fejlődés lehetősége.

Mint írtam, túl nagy a váltás a félidőnél. A film elejétől lehetett volna felépíteni azt a horrort, ami csak úgy beköszön a 60-adik percnél. Egy óra dögunalom! Széthullik a figyelmünk. Valamint a legnagyobb rejtély a számomra: Mi köze Faith volt kapcsolatának a sztorihoz? Csupán annyi , hogy új életet kezdjen? Ez siralmasan kevés…

A Slaughtert annak ajánlom, aki mimózalelkű, de mégis vágyik egy kisebb bozongásra úgy, hogy ne akarja, hogy akár egy óra múlva is emlékezzen a filmre. Mindenki másnak pedig szerintem idővesztés.

értékelés: 4/10

levyathan