A Tromának fiatal, tapasztalatlan független filmesek ezrei köszönhetik hírnevüket, hála a cég DVD-kiadásainak, amelyek, még ha veszteségesek is, töretlen bátorsággal próbálják népszerűsíteni a feltörekvő rendezőpalántákat. Így tárulhatott a közönség elé David King ausztrál rendező 2010-ben készített disztópiája, a Purge is, amely érdekes ötletek, viszont silány megvalósítás elegye.

A távoli jövőben az emberi faj azzal próbálta megoldani a háborúk, bűnözés, társadalmi konfliktusok problémáit, hogy mindenkit sterilizáltak, az emberek pedig mesterséges tenyésztő telepeken születnek, előre meghatározott programokkal a fejükben, amelyek életük minden egyes részletét meghatározzák, és száműzik életükből az érzelmeket. Amennyiben valakiben a program megsérül, vagy valamilyen véletlen folytán mégis érzelmeket mutat, azt úgynevezett “straynek” minősítik, és pótalkatrészként használják fel a helyesen működő emberek szerveinek pótlására. A főszereplő, Layla, épp munkáját kezdené a programja által megszabott fétis klubban, amikor a programja feladja a szolgálatot, ugyanis teljes titokban drogokkal próbálta meg könnyíteni a munkájával járó stresszt. Amit azonban nem tudott, hogy az anyagot, amit használt, egy renegát strayekből álló frakció terjeszti, a használatától borzalmas függősége alakult ki, és ha újabb adagokat akar kapni, időről-időre segítenie kell a terroristáknak eliminálni a vezető elit tagjait. Layla megpróbálja teljesíteni a követeléseiket, de képtelen végső döntésre jutni, hogy az eszközökben nem válogató terroristák, vagy az emberekre programokat ráerőszakoló vezetők oldalára álljon-e, és melyiküket árulja el, hogy olyan életet élhessen, amilyet szeretne.

A Purge ötlete és története érdekes. Tény, az érzelmek nélküli, steril világ rémképét, és az ez ellen küzdő szabadságharcosok gondolatát már több film is ellőtte, de itt van pár újítás a recepten, például, hogy a strayek sem nevezhetőek különösebben jónak, a főszereplő pedig kicsit reálisabban inkább értetlenül fogadja a szembesülést a világ igazi arcával, és döntésképtelenné válik, mintsem azonnal fegyvert ragadna, és ólommal/programtörlő oldatokkal pumpálná tele ellenfelei testét. De sajnos az eredeti ötlet majdnem minden, amit a film pozitívumai közé tudok sorolni. A megvalósítás minőségétől tekintsünk el – alacsony költségvetés, nem lehetett nagy stúdiókat használni, sem drága kamerákat, sem nagyzenekari főcímet, ezekkel békéljünk meg. A problémák egyik részét az okozza, hogy a készítők viszont nem álltak teljesen tisztában a lehetőségeik korlátoltságával, és úgy tűnik, a vélhetően Windows Movie Maker felhasználásával készült animációk, és a Power Point diákat idéző képaláírások sem szúrták a szemüket. A legnagyobb gondom ez volt: a zavaros vágási mód, és a villódzó feliratok miatt gyakran el sem tudtam dönteni, hogy a jelenet, amit nézek, hogyan kapcsolódik a filmhez, még kevésbé, hogy a két perccel korábbi jelenethez, ezen az sem segített, hogy néha a készítők magyarázószövegeket és versrészleteket vágtak be. A másik probléma a logika: elvileg minden ember programozott, így nem érezhetnek semmit, viszont akkor mivel magyarázzák a majdnem minden második embernél jelentkező szexuális torzulásokat, és azt, hogy a gazdagok bármikor megejthetnek egy elvetemült gonosz nevetést? Gyakorlatilag egy jelenetben volt jól megvalósítva ez az elem, amikor Laylát először tartóztatják le, és az őt vallató rendőr a kihallgatás során feldühödik – őt a film végén láthatjuk is az elfogott strayek között. Végül pedig: felesleges karakterek. A film vége felé egy rövid ideig felbukkan egy békésebb, kisebb stray csoport, akik Laylát is be akarják fogadni, de aztán törölt emlékekkel kidobják az utcára, majd nem jelentkeznek többet, ráadásul időről időre felbukkan egy idős legfőbb lázadó is, akinek a láttán a vezetők folyton feldühödnek, de néhány elmélyült filozofálgatáson és “mi lett az emberekkel” kesergésen kívül semmit nem csinál, semmit nem ad a történethez. Sajnos akárhogy is számolom: pozitívum – tetszettek az alapok, amikre építeni próbáltak, negatívumok –  a vágás, a szerkesztés, az effektek, a jellemfejlődés, a történetvezetés… kis túlzással majdnem minden. A Purge érdekes film, de inkább csak azoknak tudom ajánlani, akik elvakultan kapnak mindenre, amihez a Troma a nevét adja. Nem is vicces, mint a hasonló Troma DVD-k többsége, inkább szomorú, mert érezhetően közel állt a csapat egy igazi, élvezetes ultra low-budget film elkészítéséhez, tagadhatatlanul van néhány nagyon jól eltalált jelenet, mégis, egy ötperces rövidfilm is képes felülmúlni a munkájuk eredményét.

értékelés: 3/10

Zoo_Lee