Az első rész viszonylagos sikerei után tíz évvel elkészítették e kosztümös sci-fi fantázia kínosan bárgyú folytatását, mely azon kívül, hogy egyetlen eredeti szereplőt sem tartalmaz, rendkívül szexista modorban próbál mosolyt varázsolni a WTF-eseményektől lefagyott arcunkra, de minimum csak sokadfokú agyzsibbasztást okoz.
Fallosz alakú űrhajó száguld a világűrben, tele kielégítésre váró hölgyeménnyel. Egy idegen bolygón való landolás után (de még az aktus előtt) egy szörny támadja be őket, mire Flash Gordon seperc alatt elintézi a monsztert – de itt félbe is szakad a film, amelyet főhősünk forgat, ugyanis a háklis direktor úr mindenkit kirúg.
Ezt követően a stúdióból kisétáló Flash Gordon-t elüti az előző részből ismerős szerelme, Dale Ardor, majd pedig elrabolják holmi földönkívüli bikinis csajok. Dale elmegy Dr. Flexi Jerkoff-hoz, a felfűtött szexualitású mell-szobrászhoz, aki beindítja a csirkeorgazmussal hajtott űrhajóját, és Flash keresésére indulnak. De az már nekem is kicsit sok volt, amikor egy fingokat kibocsájtó segg-aszteroidamezőbe érve bedugaszolják a nyílásokat!!
Lényeg, hogy szexis elrablói nem mások, mint a kozmosz örömvadászai, akiknek feladata a szexuális mámor visszaszerzése, amihez Flash Gordon hívják segítségül. Történt ugyanis, hogy távoli bolygójukon egy falloszlabda bajnokság során egy idegen valamiféle szuperfegyverrel előbb impotenssé tette a csapatot, majd az ott áramló negatív energiák a többi férfi libidóját is taccsra vágták. Így planétájuk a kielégítetlenség poklává változott…
Dale és a doki alig érkezik meg ezeknek a bikinis csajoknak a bolygójára, máris elrabolják a csajt. Fogva tartóiról aztán kiderül, hogy nem más, mint a Dundilla nevű nőszemély és annak kompániája (fekete csuklyás, szintén impotens szeretője meg az őrült, Beetlejuice-szerű házitudósa), akiknek feltett szándéka, hogy az impotenciát az egész galaxisra kiterjesszék bizonyos ágyú segítségével. Flash és dr. Jerkoff természetesen a csaj megmentésére indul, nyomukban a bikinis csajokkal. A Kebel-hegységben aztán összefutnak egy beszélő fallosz-szörnnyel, majd egy muff-dombon keresztül eljutnak egy G-spot Café nevű vendéglátóipari egységbe, ahol a pólyás babává változott falloszlabada-csapat tagjai anyatejeznek, ezt követően pedig egy csapatnyi éneklő kakival hozza őket össze a sors. De még van tovább is!
Dundiella kastélyába érve Flash sikeresen megússza a pénisz-átültetést, helyette viszont meg kell kefélnie a kielégítetlen királynőt, ez az egyetlen esélyük. Ezt követően a fináléban megvív a fekete csuklyás alakkal, aki valójában egy bajszos android, miközben a többieknél vehemens tortacsata alakul ki, a végén pedig egy kotongumit húznak az impotenciát sugárzó ágyúra, mire mindenki újra szexéhessé válik. Tehát meg van mentve a galaxis!
Agyzsibbasztóan fárasztó 100 perc, csak szigorúan erős idegzetűek merem ajánlani. Szexista alapkoncepció, tengernyi csöccsel, meg kétszer annyi fárasztó és ultratré szóviccel, mindezt a röhejesen alacsony szórakoztatási értéket félelmetesen olcsó díszletekkel fejelik meg. Csak úgy árad belőle a trash-feeling, úgyhogy bánjunk vele finoman!
Értékelés: 5/10
eyescream
Be the first to comment on "Flesh Gordon Meets the Cosmic Cheerleaders (1990)"