Quinn látta az elsőt, amit azután száz meg ezer követett; akár a sáskák, csak szaporodtak és mindent felemésztettek maguk körül, felperzselték, lerombolták a világot… a sárkányok… de előtte még az emberiség megtette ugyanezt, és amikor látták, hogy ezek a tűzokádó lények, melyek lassan az eget és a földet is eluralják tőlünk, fékezhetetlenek és ellenük mindennemű harc és fegyver hiába való… drasztikus lépésre szánták el magukat…
2020-ban járunk, tíz évvel az atombomba tömeges és elkeseredett bevetése után; a világ porrá égett, a városok elnéptelenettek, a túlélők igyekszenek meghúzni magukat a sárkányok elől. Quinn egy angliai erőd falai között igyekszik óvni és egyben tartani egy apró kis közösséget, de természetesen mindig akadnak ‘lázadók’, akik szembe mennek a józan ésszel. Egy napon tankok érkeznek, helikopter és fegyveresek, a vezetőjük Van Zan állítása szerint sárkányvadászok. Quinn szállást ad nekik éjszakára, de egyáltalán nem bízik meg bennük, ám amikor szembe találják magukat a Földön valaha élt legnagyobb és legpusztítóbb lénnyel, kénytelenek lesznek félre tenni egymás iránti aggályaikat…
Meg kell mondjam, kellemes meglepetést okozott nekem a film, Matthew McConaughey hihetetlenül jól alakítja a kőkemény, ám érző szívű sárkányvadászt, Van Zan-t, aki azzal a feltett szándékkal jött erre a vidékre egyenesen Amerikából, hogy elpusztítsa az egyetlen hímet, így megállítva a faj további szaporodását; számomra ő a film főhőse, hiába a központi karakter a Christian Bale által alakított Quinn, aki próbál megbújva túlélni, vigyázni a gyerekekre és a rá számító felnőttekre. Quinn beletörődött a kialakult helyzetbe, próbál alkalmazkodni a jelen világhoz, remélve, hogy egyszer majd jóra fordulnak a dolgok, ezzel szemben Van Zan pontosan tudja, hogy a győzelemért áldozatokat kell hozni, ám ezek fölött az áldozatok fölött nem siklik át rezzenéstelen arccal, de pontosan tudja azt is, hogy csendben lapítani a végtelenségig nem lehet, egyszer lépni kell.
Különleges a film hangulata; elsőre azt gondolná az ember, hogy furcsa lesz egy poszt-apokaliptikus, atomháború utáni közegben a sárkányos-váras fantasyt megemészteni, de nem így van! A sárkányok jelenléte cseppet sem tűnik mesebelinek vagy idegennek, annyira szépen integrálva lettek az adott világba, hogy nem csak részei annak, de ők határozzák meg az egészet; az összkép annyira valóságosnak hat, mintha a történet teszem azt Afrikában játszódna és az emberek vérszomjas oroszlánoktól rettegnének, csak itt a fenevadak repülnek és napalmot spriccelnek a szájukból.
Összességében: Izgalmas, hangulatos, akciódús fantasy, megtekintése ajánlott.
8/10
phobic23
Egy hatalmas logikai hiba volt a filmben.Ha a nagy hím sárkány volt az amelyik előjött az elején a metróból,akkor hogy születtek nőstény sárkányok,ha a tojáshoz nőstény kell?
Attól tartok, nem figyeltél eléggé, úgyhogy megkerestem neked az idevonatkozó részeket 🙂
“…Egy fajjal, amely kiírtotta a dinoszauruszokat, a jégkorszak urává lett, majd eonokkal ezelőtt, miután elpusztította a világot, álomba menekült, várva, hogy a Föld ismét benépesüljön és újra kezdődjék a ciklus.”
“Olyanok, mint a halak; a nőstény ikrákat rak, egy hím arra jár és ezreket termékenyít meg.”
Ezek alapján véleményem szerint a hím abszolút tudatosan vackolta be magát a föld mélyébe, valószínűleg egy halom megtermékenyítetlen ikrával vagy tojással, hogy hosszú ‘téli álom’ szerű tetszhalott állapotban vészelje át a jégkorszakot, ahol már nemigen talált táplálékot magának, mivel a faj addigra túlburjánzott. Aztán felébredt, ‘belocsolta’ a raktáron lévő tojásokat, onnantól meg már ment minden, mint a karikacsapás. 🙂 Szerintem.