Minden jel arra utal, hogy a halottak bizony már a tömegközlekedési eszközöket sem kímélik! Ezért aztán arra különösképpen ügyeljetek, hogy ittas (vagy éppen bekábítószerezett) állapotban mindig megnézzétek, hogy a helyes vonatra szálltok-e, ugyanis a legutolsó járat nem mindig hétköznapi utasokkal van tele….

Egy extrém külsejű fiatalokból álló rablóbanda miután kifoszt egy óvodát, menekülés közben belehajt egy boltba. Túszul ejtik az ott tartózkodó motocross versenyző srácot, To-t majd egy közeli vasútállomáson húzzák meg magukat. Nemsokára (további rablás reményében) felszállnak az első arra járó szerelvényre, amit – mint később kiderül -, valószínűleg nem kellett volna…

Egyik vagonban tombol a diszkó, másikban bált rendeznek éppen, csodálkoznak is rajta rendesen, hogy vajon miféle szerelvényre kerültek. Kisvártatva épségben felbukkan a rablás során halálos sebet kapott June, közben a galeri drogos tagja, Mued mindenféle szellemalakokat vizualizál, de ez még semmi ahhoz képest, ami jönni fog!  Miután szakadó esőben megáll a vonat – egy kislány és anyukája áll a síneken, őket meg szimplán nem volna korrekt elütni -, visszaszállva az utasoknak hűlt helyét lelik, ráadásul tök száraz minden ruhájuk. Ekkor kezdenek el gyanakodni, hogy valami baromira nincsen rendben. Előbb Kai a dagadt fazon veszti el fejét a halott June-nak köszönhetően, majd pedig Mued kezét húzza valami be a tükörbe, ami később összezáródik, így csonkolja a végtagot. A ritka irritálóan travi karaktere sem bírja sokáig, így kiugrik az ablakon – egy lávatenger lesz a sírja. Főszereplőnk, To közben egy fura, ámde szimpatikus idegen lánytól megtudja, hogy ez a vonat valójában a testüktől elszakadt lelkeket viszi a túlvilágra, kiszállás azonban nem lehetséges…

Tetszett a film misztikus vonala – főleg hogy a szellemek nem a megszokott hálóinges, meszelt arcú, kicsavart pózokban riogattak, inkább csak jelzés szinten voltak jelen. A transzvesztita fazon permanens rinyálásán kívül, ami még viszonylag zavart, az a Mátrix-szerű verekedési jelenetek, bár a pokolbéli animációs táj is elég szürreálisnak hatott. (Ellentmondok magamnak, de a piros-feketébe burkolózó vonat tetején lévő akciózást kedveltem, olyan Sin City hangulatba ejtett, haha!) Ezenkívül nem igazán találtam benne más zavaró tényezőt, úgyhogy mindenkinek jó szívvel ajánlhatom, aki nyitott az ilyesfajta misztikus-szellemees keleti dolgokra.

Értékelés: 7,5/10

eyescream