Az álomgyáras fiúk mindig kitalálnak valamit, és mivel nincs új a nap alatt, így a siker legbiztosabb záloga az, hogyha visszanyúlnak egy régi ötlethez, ami egyszer már bevált, aztán ráragasztják egy divatos széria címkéjét és máris kész a nagy mozi. Ebben az esetben a Resident Evil-széria találkozott Mad Max posztapokaliptikus világával, a kérdés már csak az, hogy volt-e értelme elvinni a sorozatot a harmadik epizóddal az eddigiekkel totál ellentétes irányba…

Megtörtént hát a világvége, vagyis az emberi társadalomnak annyi, a T-vírus miatt minden elpusztult, a sivataggá változott kontinenseket élőholtak uralják, a maroknyi túlélő számára pedig az olaj és a víz jelenti a legnagyobb kincset. Az embereknek ebben a szinte kőkorszaki létben nem csak a szörnyekkel és a fertőzéssel, hanem az ellenségessé váló természettel és egymással is fel kell venniük a harcot a túlélés érdekében. Alice (Milla Jovovich) fantasztikus hatalma még tovább növekszik, miközben csatlakozik egy konvojhoz, ahol rátalál korábbi bajtársaira is. Ám dacára az elviselhetetlen körülményeknek, az Umbrella továbbra sem állítja le a világuralmi projektjeit, így hamarosan hősnőnknek és újdonsült társainak ismét szembe kell néznie a Védernyővel, és a közvetlen fenyegetést jelentő dr. Isaacs-szel, aki hamarosan maga is mutálódni kezd, hogy aztán átváltozzon a félelmetes Tyrantté! Vajon Alice-ék sikerrel járnak és legyőzik a számtalan gonosz lényt, hogy eljuthassanak egy állítólagos alaszkai fertőzésmentes területre vagy mindnyájan a pokoli teremtmények martalékaivá válnak?

Sajnos ezúttal minden kúlság (hehe) ellenére is akadnak olyan ostobaságok, amik mellett a néző nehezen megy el. Bár A Kaptár-filmek elsősorban szórakoztató, szörnyekkel telezsúfolt, pörgő akció-orgiák, de azért ezek a logikátlanságok szerintem másnak is feltűnhetnek. 1. A sivatagosodást elvileg a növények kihalása okozta. Rendben van, de akkor Vegas-ban mitől vannak még mindig pálmafák? 2. Alice az előző epizódban megérezte a vírus hordozóinak jelenlétét, itt azonban valamiért nem veszi észre, hogy L.J. lassan zombifikálódik. 3. Hova tűnt az agyonhájpolt Jill Valentine meg a kislány? 4. Miért mindig ugyanazok a kutyák zombulnak be? A sivatag közepén lévő túlélő-kolónián pontosan ugyanolyan ebek vannak, mint korábban Raccoon City-ben meg a földalatti laborban. Más faj nem élte túl a pusztulást? 5. Miért van az összes nőnek tökéletes, hibátlan arcbőre, ha évek óta élnek a sivatagban arcradír és arclemosó nélkül?:)

Legalább viszont az első részben érezhető, mindent elárasztó fenyegetettség érzését sikerült visszahozni, de ezzel meg az a gond, hogy eltúlozták, gyakorlatilag minden hős bukásra van ítélve. És most még az is felrémlett bennem, hogy az egész Extinctionnek erőteljes Day of the Dead-szaga van: meg akarják szelídíteni az élőholtakat; ott az épület, amit kintről fenyeget a több ezer járó hulla és kiéleződik a különbség ember és ember között is. Számomra itt sem okozott különösebb örömet, hogy ismét behoztak egy karaktert a játékokból, Claire Redfieldet, akit ismét egy tehetségtelen színésznő alakít és önmagában sem túl érdekes. Mellé kapunk még egy popsztárocskát (Ashanti), de ha nem ismeritek, akkor a hiba nem a ti készüléketekben van, ugyanis a hölgy már rég eltűnt a süllyesztőben. Milla Jovovich és Tyrant azért jelentősen emelik a színvonalat, ahogy Oded Fehr (A Kaptár: Apokalipszis, A Múmia 1-2) és a Weskert játszó Jason O’Mara is.

Ahogy a korábbi írásaimban, most is felsorolom a visszatérő motívumokat: A fertőzéssel való harc három különböző módon is megjelenik (L.J. átalakulása, Alice szenvedése a saját képességeitől és a doktor mutációja), ebből adódik az egykori baráttal való harc. Zombi kutyák kipipálva; a külső megfigyelő pedig ezúttal egy műholdon keresztül Isaacs, aki viszont nem segítséget nyújt, hanem hátráltat. Van főellenség, aki viszont most nem feltétlenül akarná megállítani a hősöket; van nagyon király, baljós befejező-jelenet; ám nincs visszaszámlálás, az idő így elveszti a jelentőségét.

Mindezek ellenére, ha elfogadjuk ezt az eddigi „valóságtól” rohadtul elrugaszkodott világot, amiben egy Alice-hez hasonló szupernő egyáltalán nem kelt feltűnést és még neki sem egyszerű a mindennapi élet, akkor remekül szórakozhatunk a Teljes pusztulás játékideje alatt. Külön pluszpontot adok az igazán resident evilös befejezésért, ami egy Paul W.S. Andersonra jellemző hatásvadász rész, de nekem nagyon tetszett!

értékelés: 9/10

tvshaman