Mivel semmilyen normális bevezető nem jut eszembe, kezdem azzal, hogy Szörnyek szigete néven még csak két hasonló koncepcióban fogant remekkel találkozhattunk a szűkösnek mondható direct to DVD piacán, amelyben ugye józan paraszti ésszel ki lehet találni, hogy közös a szörny és a sziget, valamint a túlélők számában is erős fogyatkozás látszik. Így a Raptor Island és a Monster Island után még bőven befért harmadiknak a Komodo VS Cobra, csakhogy tudjunk magunkkal mit kezdeni egy esős szombat estén.

Egy csapat lelkes környezetvédő (köztük egy idegesítő riportercsajjal és látens homár operatőrrel) nemhogy Bora Borán maradna, inkább hajót bérel, hogy egy, a civilizációtól távol eső szigeten lefüleljenek bizonyos piszkos dolgokat. (És itt most nem az Asylum stúdió évi költségvetésének homályos eredetéről van szó.) Hajóskapitányuk, egy rosszarcú Eric Roberts-klón segítségével partra szállnak, és elkezdik felderíteni a Húsevő projektet. Hűűű! Először még csak génmanipulált kukoricákkal találkoznak, majd a sziget közepén lévő, csodaszép luxus-rezidencia (vagyis kormány pénzelte kutatólabor) kertjében már egy mutáns kobrával is meggyűlik a bajuk. (Nem a szürke palackos energiaitalra gondoltam.) Még jó, hogy menet közben összefutnak a professzor lányával, aki elmeséli, hogy mindenki meghalt a kísérlet közben, kontrollálhatatlanná váltak a génmanipulált hüllők blablabla. És persze, ahogy szokott lenni, menekülniük kell az óriásivá vált, low-budget CGI-ben fogant lények elől. Sorra vesztik el társaikat, s mire elérik a partot, a kormány vadászgépei felrobbantják hajójukat. Egy darabig még össze-vissza futkosnak hülye párbeszédekkel váltakozva, majd elérik a sziget tetején lévő helikoptert, ahol aztán egy gigászi, komódi varánusz vs. óriáskobra küzdelemben csúcsosodik ki filmünk. Nincs győztes, se vesztes (milyen sportszerű!), ugyanis a kormány jóindulatúan lebombázza az „egész szigetet” (egy bombabecsapódás bátran bevágnak többször is), de egy fergeteges csattanó azért mindenképpen kell a végére…

A ZS-film rajongó közönség roppant jól szórakozhat ezen a filmipari hulladékon, másnak meg nem kívánom, hogy krónikus agykárosodásban szenvedjen. Jim Wynorski nevével már egyszer találkozhattunk, mégpedig a nem is olyan régen posztolt Támadás a gyilkos robotok szigete ellen című (külön gratuláció a magyar fordító-teamnak) zs-remekművel kapcsolatban. Az úriember egyébként olyan további össznépi bűnöket követett el, mint a Sárkánygyík, Dinosaur Island, Raptor, Vampirella, 976-Evil 2, Csontevő stb. – és talán az sem meglepő, hogy ezek egyike sem éri el a négy pontot az iMDb-n!

Pár dolog, amire azért fontos felhívnom a figyelmet:

–         az elhajított C4 a varánusz gyomrában általában magától robban

–         a professzor lánya többször is említi, hogy mit sem ér ellenük a pisztoly, de kb. ő az első, aki odanyújtja a fegyvert, hogy lődözzenek rá

–         érdekes, ahogy az áldozatokat a szájába „kanyarintja” a varánusz barátunk

–         a kobrát tényleg génkezelhették, ugyanis méregfogakkal történő marás helyett egyben nyeli le áldozatait; továbbá kígyónk két ember közül mindig arra támad, akinél nincs semmi, és véletlenül sem arra, aki rohadt irritáló módon, folyamatosan tüzel rá

–         aki fent akad egy comb magasságú sorompón, az meg is érdemli, hogy megegyék a szörnyek!!

–         ha egy teljesen üres házban vagy a dzsungel közepén, mindenképpen menj ki dohányozni a szabadba!

–         csapatunk bizonyára szuperérzékeny fülekkel rendelkezhet, ugyanis a föld alatt három emelettel is simán hallják a vadászgépek hangját

–         az óriáspiócák meglehetsően sok hasonlóságot mutatnak a frissen sült teszkós bucikkal

Értékelés: 4/10

eyescream