Mr. Tibor Takács, a  non-stop televízióra készülő  hulladékok messzi földön ismert képviselője – olyan CGI-bűntettekkel a háta mögött, mint a Jégpókok, Megasnake vagy Kraken – A mélység csápjai, hogy csak a legpimaszabbakat említsem – mostani rémkedésében két legyet igyekszik ütni egy csapásra. Pontosabban nem is Legyet (mivel az már egy ideje ugye foglalt a horror műfajában), inkább egy zs-faktorral bőven nyakon öntött szúnyog-ember hibriddel próbálja lekötni a figyelmünket. Vajmi kevés sikerrel…

A mostanság durván tomboló ún. Guinin-vírus ellen aktuális gyógyszeripari cégünk kifejleszt egy új szúnyogfajt, amivel majd jól semlegesítik a kórt, nem mellékesen pedig egy csomó pénzt kaszálnak majd. Kísérleti stádiumban lévő vakcinájukat roppant logikus módon ki máson lehetne tesztelni, mint egy sorozatgyilkos fegyencem. (Horrorfilmek esetében a gyilkossal történő állati mutáció valahogy mindig kihagyhatatlan elemnek minősül.) A Ray Erikson névre hallgató rab még a beoltása előtt megszökik, de tűzpárbaj során rárobban a fél labor, kvázi megfertőződik ezzel a radioaktív cuccal, s DNS-keveredés hatására egy humanoid szúnyoggá változik.

Hazaszökik, ahol előbb a kurvájával végez, majd egyre-másra szipolyozza ki az útjába akadó random embereket, legyenek azok csövesek vagy éppen egy bárban lézengő fazonok. A projektben résztvevő csábos doktornő (Dr. Jennifer) rájön, hogy a baleset során bizonyos mértékben ő is fertőződött a szerrel, és lassan de biztosan rajta is kezdenek kiütközni a szúnyoggá válás egyértelmű jelei. Eközben barátja, az előbbi tényről mit sem sejtő Thomas nyomozó a galád Szúnyogember nyomába ered, aki a vérszívás mellett újabban már a párosodás gondolatát is fejébe vette…

Most komolyan, mit a fészkes fenét mondjak még egy ekkora baromságról?! Adott ugye a röhejesen kinéző szúnyogember – aki kezdetben még gumijelmezben járkálva szipolyozza ki az emberek vérét, majd később CGI szárnyakat növeszt és repkedősre veszi a figurát -, akad néhány OKJ-s tanfolyamon végzett színész, aki minden tudását latba veti a szerep hatásos megformálása érdekében, meg a szokásos sablonokkal operáló (unalmas) tévés atmoszféra. Vagyis nem más, mint egy tartalom nélküli, olcsó és gagyi Légy-kópia.

Értékelés: 5/10

eyescream