Bár nem vagyok egy kimondott anime-fan, viszont Penge az egyik kedvenc képregény karakterem, így hát nem volt kérdéses, hogy ezt a sorozatot nekem látnom kell. Le is daráltam a 12 részt (epizódonként nettó 20 perc plusz intro/outro) húzóra és nemhogy nem csalódtam, sőt: rohadtul tetszett! Szóval ha kicsit is csíped az animációs- vámpíros- mutánsos- lövöldözős- kardozós- vérben ázós filmeket, vagy akár ezek közül bármelyiket, akkor ezt pont neked való!

A sztorit illetően felejtsd el, amit a filmben láttál, teljesen tiszta lappal kezd a sorozat. Bár Pengét itt is az anyját megtámadó és ezáltal őt fényjáróvá tevő Frost diakónus elleni bosszú hajtja elsősorban, ám ez a Frost nem azonos a Stephen Dorf által eljátszott karakterrel (valamint a The Tomb of Dracula c. képregénysorozatban szereplő karakterrel sem), viszont a célja nagyjából itt is ugyanaz: uralkodni akar a ’tisztavérű’ vámpírok és nem mellesleg az egész emberiség felett, ezen elhatározását pedig egy személyes jellegű bosszúba való beleőrülés segített meghozni. Míg Penge igyekszik egyre közelebb kerülni hozzá, bejárja Ázsiát a Fülöp-szigetektől Vietnámig, különféle helyi legendákból előbukkanó vámpírszerű lények elporladó porhüvelyén keresztül, aprítva úszó, repülő, macska- vakond- vagy éppen ördögszerű vérszívó-emberevő kreatúrákat, megküzdve vámpír nindzsaklánnal és még a saját öreg tanítómesterével is többek között. Frost ezalatt igyekszik megszerezni a vérét, hogy ezzel megkoronázza kutatásait és létrehozza a végső, tökéletes vámpír fajt (hitted volna?).

Természetesen Pengének akadnak segítői is; a szépséges vámpírvadász lány Makoto és az öreg Noah Van Helsing, valamint hű kutyája Razor. Makoto eleinte azért szegődik Penge nyomába, hogy bosszút álljon rajta az időközben vámpírrá vált, majd jobblétre porladt apjáért, Noah pedig nyilán a filmbeli Whistlert hivatott helyettesíteni (illetve, mivel ő szerepel a Marvel képregényekben is, nyilván Whistler karakterét mintázták őróla), illetve ott van még Mikage Kikiyo, egykori kardforgató-tanonc társa, egy mutáns, akivel hosszú évek óta rendezetlenül maradt számlájuk van, ám az események egy adott pontján félre teszik ellentétjeiket. Apropó mutáns; az egyik epizódban Logan, azaz Wolverine (azaz: csakazértis Rozsomák) is feltűnik és régi ismerősökként üdvözlik egymást Pengével (anno összefutottak már a képregények lapjain nem egyszer).

2010 és 2011 között összesen négy Marvel anime sorozat futott, mégpedig: Iron Man, Wolverine, X-men és természetesen Blade, így nemcsoda ha előfordulnak áthallások az egyes szériák között.

Ahogy a történet szépen bontakozik ki, Penge és társai Frost nyomában járnak, közben flesbekkekből megismerjük Penge múltját, a bordélyházban eltöltött gyerekkorától és anyjának sajátkezű megölésétől a Van Helsinggel való találkozáson át a kardforgató-tanoncként töltött évekig. A belső narráció sokszor adja azt az érzetet, mintha mozgó képregényt néznénk, a rajzok pedig zömmel igencsak kidolgozottak, az akció, szörnyek és vér mennyiségére pedig abszolúte nem lehet hiány! Az apokalipszis-szerű finálé és az epikus bosszfájt pedig tényleg iszonyú nagyot durran a végén! Szóval aki kicsit is kedveli az animációs, vámpíros, lövöldözős, kardozós, robbantgatós, szörnyes, vérfürdős, metálzenés, pörgős filmeket, vagy akár csak ezek bármelyikét, annak erőteljesen ajánlom ezen sorozat tesztelését!

9/10

phobic23