A megszokott brit minimalizmus jegyében ma egy mindössze három részes BBC minisorozatot fogok mutatni. A horrortól ugyan távol áll, de remélem vevők vagytok egy kis sci-fi elemekkel tarkított drámára is!

Mindhárom epizód teljesen különálló történetet rejt, a közös nevező a főszereplő aktuális lelkivilága: mindegyikükkel történik valami megrázó esemény, de a társadalmi konvenciókba nem fér bele, hogy kimutassák valódi reakciójukat, érzéseiket, sőt az életük további alakulása múlik azon, hogy az elvárt viselkedésformát hozzák
Az első részben Anglia legfelsőbb köreiből kerül ki az áldozat. Susannah-t, mindenki szívének hercegnőjét elrabolták, a követelésekről szóló videót pedig nemcsak a felsőházba küldték el, hanem a Youtube-on keresztül az egész világ szembesülhet a bizarr váltságdíjjal. Ha a miniszterelnök (Rory Kinnear – A Quantum csendje, Vexed, Cranford) délután 4-ig nem SPOILER közösül egy disznóval SPOILER VÉGE élő adásban, akkor bizony a királyi ivadék lemészárolódik. Amikor kiderül, hogy a lázas terrorelhárítási nyomozás mellett testdublőrt is felfogadtak, egy levágott ujj lesz az ára a tiltott akciónak. Az eddig megértő köznép végzetesen a miniszter ellen fordul: hát olyan nagy ár ezt megtenni az imádott hercegnő életéért cserébe? Az munka mindenhol leáll, az egész ország, világ a képernyőt lesi… A befejezés egyszerűen zseniális, tökéletes slusszpoénja ennek a feszültséggel teli abszurd epizódnak. Ha a folytatásokat nem is nézed meg, erre a 43 perces filmre mindenképpen érdemes időt szakítani!

A második rész egy orwelli világban játszódik, egyenruhák, kilátástalanság és a kikerülhetetlen virtuális világ forgatagában. Bing (Daniel Kaluuya – Skins, The Fades, Psychoville) egy taposómalomban dolgozik, ahol a szobabringán megtett kilométerek után kapja a pénzt. Mivel a négy fal közül nem juthat ki, kizárólag ételre és különböző alkalmazásokra, tv programokra költheti a pénzét, illetve a pornó és a spamek átugrása is külön összegekbe kerül. Amikor meghallja a mosdóban Abit (Jessica Brown Findlay – Misfits, Downton Abbey) énekelni, azonnal beleszeret és segíteni akar kitörni neki a mókuskerékből. Az egyetlen reményt a tehetségkutatóban való részvétel jelenti, ahol végre valami valóságos, nem csak a képernyőkön látható esemény történik. A probléma az, hogy Abit inkább erotikus performance-ban látná szívesen a zsűri, Bingnek pedig nem maradt több pénze, hogy átugorja az ilyen műsorokat… A tehetetlen düh elszánttá és igazán bosszúszomjassá teszi.
A harmadik epizódban egy sokkal boldogabbnak látszó jövőbe tekinthetünk. A bőr alá ültetett memória igazi forradalmat hoz minden téren, hiszen a tárolt képeket bármikor vissza is lehet játszani. A bűnüldözés, a konfliktuskezelés, az erotikus fantáziák, de még a bébiszitter ellenőrzése is új dimenziókba kerül. Liam (Toby Kebbel – Spíler, Chéri – Egy kurtizán szerelme, A varázslótanonc) és Ffion boldog házasságban élnek, de egy családi vacsorán egy ismeretlen férfi kerül a képbe, aki iránt túlzott érdeklődést mutat az asszony. A nyugtalanságot gerjesztő jelenetet Liam számtalanszor visszajátssza, minden idejét a féltékenység és az eseményeken való rágódás teszi ki. Meglátogatja hát a férfit, kényszeríti, hogy törölje ki a memóriakártyájáról az összes feleségéhez kötődő jelenetet. Közben azonban olyan dátumokat pillant meg a fájlnevekben, amire a legrosszabb rémálmában sem gondolt. Az előző epizódhoz hasonlóan itt is a szerelem és a düh vezet a minden viselkedési normát felülíró tettekhez és következményekhez.
Ugyan az első részt nem sikerült a továbbiakban túlszárnyalni, mégis végig arra gondoltam, bárcsak a magyar televíziózás is az ilyen minőségi műsorok készítése felé haladna. Ez ám az igazi utópia.

értékelés: 7/10

DeerWoman