Legújabb náci-zombis baromságot a közelmúltban mutatták be a norvégok (Dead Snow), és míg várjuk a ’nácik a holdon’ remekbeszabott koncepcióval bíró Iron Sky c. mega-iszonyatra, addig itt vannak az okkultista náci vámpírok, merthogy bizony ők sem maradhatnak ki a szórásból! Az meg már szerintem mindenkinek elsőre leesett, hogy ilyen rémségesen káoszos címmel komolyan vehető alkotást nem igazán várhat az ember, főleg mivel nincs is első része ennek az agymenésnek…

1942-ben járunk az USA-ban, amikor is Donovan tábornok berendeli az okkultizmust kutató titkos hivatalt egyszemélyben képviselő William Blazkowicz-t, és röviden – egy ilyenkor szokásos oktatófilm segítségével – ismerteti, hogy meg kell akadályoznia az SS legújabb világuralomra törő természetfölötti terveit, amit Otto von Grimm nagyúr tervez Absam-ban a Kottlitz kastélyban. Felettese átad neki egy érembe rejtett bombát, majd széttapossa a szemüvegét, és már mehet is a küldetés! Blazkowitch-ot terv szerint ledobják Ausztriában, nem mesze Innsbruck-tól (Absam mellett). Elköt egy motort, majd Hitlernek öltözve (!) bejut a rettegett kastélyba, ahol egyből fogadja őt a célszemély, vagyis Otto von Grimm. Nemsokára magára is hagyja, így egyedüllétét kihasználva rövidtávú kolbász-keresztes hadjáratba kezd a kastély vámpírokkal zsúfolt folyosóin, de csapdába esik.

Legnagyobb meglepetésére egykori elesett cimborája, Smokey Savallas is a németek oldalára állt, persze mint vámpír. Némi közjáték gyanánt Smokey bemutatja a nácik vámpír-kultuszát előidéző ereklyéjét, a vitrinben pihenő Drakula-fogat, amit William rábeszélése után magának akar, de Otto Von Grimm megelőzi, kvázi szíven  szúrja. Ezután az Obergruppenführer saját nyakába mártja a fogat, majd belefekszik egy forró arannyal teli verembe, hogy ily módon váljon halhatatlanná, persze Blazkowicz apró cselét nem veszi észre…

Röviden: mintha a Top Secret hidegháborús paródiát (amit egyébként imádok!!) összetennénk Mr. Bean / Johnny English (aka Rowan Atkinson által megformált) fárasztóan szar csetlés-botlásaival, s mindezt valami olyan kisköltségvetésű „horrorfilm” köntösében bújtatnánk, ami attól tartja magát horrornak, hogy van benne egy-két vámpír, aztán slussz-passz. Tehát horrornak nem igazán horror, talán inkább vígjáték lenne a fő műfaja, de én komédiát mondanék, mivel az alkotók telis-tele rakták mindenféle szemétparaszt, nyomorultul fárasztó poénnal, úgymint az idiótábbnál-idiótább ~führer előnevek stb. Film egyik nagy (egyetlen) előnye, hogy csak 45 percen keresztül borzalja az agytekervényeinket, viszont ha nem vagytok eléggé felkészülve (anno én se voltam) ez a háromnegyed óra bizony rohadtul hosszúnak fog tűnni!

Értékelés: 6/10

eyescream