Craig Sheffer Midian városában történt megrázó kalandja után ismét egy Clive Barker által inspirált karakterként bukkan fel a sorozat első direct-to-video részében. Igazuk van a készítőknek, hiszen hogyan is létezhetne a film+ csatorna ilyen érdektelen, semmitmondó filmek nélkül…

Mivel ez egy kultikussá vált sorozat folytatásának készült, alapból alacsonyabb elvárásokkal közelít felé az ember. Ilyenkor szerintem két dolog teheti viszonylag sikeressé az alkotást: vagy készítenek egy teljesen külön sztorit, ami visszautalgat az előzményre és más oldalról dolgozza fel a mitológiát, vagy az eredeti történetből ragadnak ki még lehetőséget kínáló szálakat, új információkat hozzáadva a nagy elődhöz. Sajnos ezekben a folytatásokban ezt a kettőt a lehető legrosszabb módon ötvözték, az eddigi világot és karaktereket elferdítve hoztak létre önálló történeteket, amik viszont minden akciót és izgalmat nélkülöznek.
Az első baklövés főszereplője Joseph Thorpe, egy igazi rossz zsaru. A rejtélyek, játékok, ezáltal a logika megszállotja, a végletekig önző, prostikhoz járó, kokainozó, családját hanyagoló fazon. Egy brutális, kampókkal szétszabdalt áldozat lakásában talál rá a kockára helyszínlelés közben. Kapásból sikerül kinyitnia a dobozt, azonban a megszokottól eltérően nem viszik magukkal rögtön a gyönyörök földjére a kenobiták, inkább egy kegyetlen társasjátékba kezdenek vele. Van egy felületes, nem túl meggyőző koncepciónk, hogy Josephnek meg kell mentenie egy kisgyereket, akinek levagdossák az ujjait, de tulajdonképpen erről a játszmáról szól az egész film. Közben elkezdenek intenzíven hullani az emberek körülötte, nevezetesen az informátora, a rendőrtársa, a legutóbbi kurvája, idős szülei, végül a felesége és a kislánya is a mészárszéken végzi.
A szálakat a Mérnök mozgatja, aki a könyvben a főpap szerepét töltötte be, fő feladata a kocka megfelelő személyek kezére játszása volt. Sajnos itt egy szimpla maffiafőnök szintjére degradálják, csak a módi kedvéért változik át a végén Pinheaddé. Nagyon elüt az eddig felépített karaktertől, én szégyelltem magam a forgatókönyvíró helyett. Igazából más nem is nagyon történik, a nyomozó keresi a Mérnököt, az meg nyirbálja ki a körülötte élőket. Egyetlen fantáziadúsabb jelenet van, amikor két ikerkenobita nő hegyes fekete nyelvével és bőre alá nyúlva kényezteti főhősünket, akinek ez kimondottan tetszik. Itt talán sikerült egy kicsit megragadniuk ezt a gyönyör és fájdalom kettősséget, ami az egésznek a lényege lenne. A nagy végjátékban kiderül, hogy Josephnek a déja vu poklát szánták, hiszen újra és újra át kell élnie életvitelének a következményeit, szerettei elvesztését. Szintén nagyon eredeti…
A számítógépes trükkök nagyon gagyik, és sok cenzúrázás csorbította tovább a filmet. Több ismertebb színész is feltűnik benne, így legalább ezen a téren nincs semmi kivetnivaló. Összességében annyi a véleményem róla, hogy alulmúlja az összes rész színvonalát, ötlettelen és unalmas alkotás. (Kétszer aludtam el rajta a finálé alatt.)

értékelés: 3/10

DeerWoman