Steve Pemberton és Reece Shearsmith nyilván úgy gondolta, ha már a második évadra ennyit ~közel két évet~ kell várnia a kedves publikumnak (aminek az okairól egyébként nincs információm), a kínkeserves várakozás enyhítésére megörvendeztetik a világot egy duplahosszú hálovínspeciállal, hogy addig se maradjunk kedvenc elmeroggyantaink nélkül, egyúttal némi infómorzsát és egy trailert is elszórtak az epizód végére a második évadról, ezzel is csak fokozva a várakozást… még jó, hogy én egyben meg tudtam nézni az egészet sorbanállás nélkül… és az ‘egyben’-t veheted szó szerint. 😛

A különkiadás kiindulópontja egy régi esemény, amikor is halloween éjjelén a fiatal Drew társai unszolására belopódzik az elmegyógyintézetbe, egész pontosan Kenchington nővér irodájába, hogy elcsenjen onnan valamit, ezzel bizonyítva bátorságát a többiek előtt. Természetesen rajtakapják amikor a eltulajdonítja a nővér féltve őrzött medalionját, amiért  büntetés a jussa… Évekkel később Drew szintén ezen az éjszakán visszatér az azóta elhagyatott és állítólag szellemjárta intézmény romos falai közé egy operatőr társaságában, aki épp ilyen történetekre vadászik egy tévéműsor számára. A fiú szembe akar nézni a nővér kísértetével, mert a szörnyű emlékek azóta sem hagyják nyugodni. Mialatt bejárják az elhagyatott épületet, négy történet hangzik el; az elsőt még Kenchington nővér mesélte Drewnak azon az éjjelen okulásképp, hogy elmenjen a kedve mások tulajdonának elemelésétől, a második ‘egy barát barátjától’ származik egy nőről, egy játékbabáról és egy elégedetlen férjről, a harmadik történet főszereplője Oscar Lomax, aki vadonat új szemeivel ijesztő dolgokat kezd látni. Az utolsó történetet a diliház egyik lakója mesélte Drewnak, ami valójában egy rémálom és köze van a teliholdhoz… Végül is Drew megtalálja, amit keresett, ám nem egészen úgy, ahogy ő elképzelte, mondhatni a legrosszabb időpontot sikerült kiválasztania a nosztalgia-körsétára, ugyanis ez az éjszaka ugyan az az éjszaka, amivel az első évad véget ért, ami ~mint tudjuk~ tartogatott jócskán meglepetéseket… …Aki nem tudja, az pótoljon tüstént! 😀 😉

Rettentő jó ötletnek tartom, ahogy a sorozat karaktereit beleépítették ezekbe a mende-monda / városi legenda / rémálom szerű történetekbe, így tulajdonképpen ők voltak a főszereplők, mégis a sorozat sztorijától teljesen elvonatkoztat ez a kis ünnepi szösszenet, mindemellett mégis hozzáad, beleépít, más szemszögből mutat dolgokat és nem utolsó sorban összekapcsolja a két évad cselekményvonalát. Egyedül azt tudnám felhozni negatívumként, hogy nem ad elég időt a történetek kifejtésére, mivel a kerettörténet is a játékidőt ‘eszi’, az rémmesék így felszínesek, kicsit néhol talán sablonosak is, például az első sztoriról akaratlanul is a 2007-es Trick ‘r Treat jutott eszembe. Talán ha még fél órát hozzáadnak a játékidőhöz vagy négy helyett csak három történetet mesélnek el, akkor teljesebb lehetett volna. Ettől függetlenül simán hozza ugyanazt a hangulatot és színvonalat, amit a sorozat megkezdett az első évadban, úgyhogy panaszra nem lehet okom.

Ne menjetek messzire, még jövök nektek a második évaddal! 🙂

7/10

phobic23