A furcsa, de pénzügyileg sikeres Freddy bosszúja meggyőzte az eredeti alkotót, Wes Cravent, hogy van potenciál a sorozat trilógiává bővítésében. Így két évvel az általa bojkottált Rémálom 2. bemutatója után Craven visszatért az Elm utcába, hogy forgatókönyvíróként és producerként is részt vegyen egy újabb epizód elkészítésében. Az alkotók most mindent bedobtak: számítógépes grafikát meg különösen ocsmány rémtetteket láthatunk és az első epizód főszereplőnőjét, Heather Langenkampot is visszahozták!

A tizenéves Kristen (Patricia Arquette, aki már ekkor médium voltJ) szörnyű rémálmokat lát és megpróbálja megölni magát – legalábbis édesanyja ezt hiszi, így bezáratja a szerencsétlen lányt egy fiatalkorúaknak való ideggyógyintézetbe. A helyi orvos egy csapat Kristenhez hasonló tinit kezel, akik szerinte tömeghisztéria áldozatai, ezért álmodnak ugyanarról. Ám a dolog nem ilyen egyszerű, mert lassan a betegek hullani kezdenek, mint a legyek és a doktorok tanácstalanok. Szerencsére egy friss diplomás álom-szakértő érkezik az intézménybe, egy bizonyos Nancy Thompson, aki mindenki másnál többet tud a gyerekeket kísértő, összeégett arcú szörnyetegről (Robert Englund). A Nancy vezette kis csapat hipnózis segítségével közös álomba merül, hogy felvegyék a harcot Freddy-vel, közben pedig egy rejtélyes apáca tanácsát követve páran elindulnak megkeresni Krueger csontjait, hogy végső nyugalomra helyezve örökre megszabaduljanak a karmos kezű démontól. De vajon hányan fognak még aznap örök álomba merülni, mire egyáltalán sikerülhet legyőzni a csíkos pulcsis őrültet?

Na, ez egy méltó folytatása a Nightmare-nek, hiszen visszatér a főhősnője, hogy egy utolsó halálos párbajt vívjon az Álmok Urával! Minden egyes szereplőnek van valami gyenge pontja vagy egy sötét titka a múltból, amikkel Krueger papa sarokba szoríthatja őket; ám kiderül, hogy bizony neki is vannak gyengéi. A sztoriban benne van rejtve az akkoriban tabunak számító tinédzserkori öngyilkosság kérdése, láthatjuk, hogy a felnőttek közt nem egy van, akit semmi sem győz meg arról, hogy az általa helyesnek vélt segítséggel inkább csak ront a helyzeten. Az Álomharcosokból az is kiderül, hogy honnan jött a pengeujjú, kik voltak a szülei meg hogy a heavy metal jól illik a horrorhoz. A kor legmodernebb számítógépes trükkjei, a már megszokott maszkmesteri effektek és változatos, groteszk halálnemek vonulnak fel előttünk. Mészárosunk most kígyó, bábú és tévékészülék formáját is felölti, ráadásul a jellegzetes fegyvere mellett egyéb módokat is kipróbál áldozatai likvidálására. Elég erőteljes Freddy akasztófa-humora, de ezek a poénkodós részek szerintem itt még emelik a színvonalat – a „Hol a whiskey?!”-n például nem lehet nem nevetniJ Most végre a szinkronos srácok is jó munkát végeztek, a dalocska ismét jól hangzik édes anyanyelvünkön. Langenkamp és Englund most is nagyon jó, Arquette sem rossz, a mellékszereplők közt pedig ismert arcként Larry Fishbourne-t és Gábor Zsazsát is megtalálhatjuk. Érdekességként annyit, hogy erről a forgatásról lovasította meg valaki az eredeti Rémálomban is használt kesztyűt, ami aztán később felbukkant a Gonosz halott II-ben, de azóta se híre, se hamva… Száz póknak is egy a térde: a Nightmare 3. bizony jó film, ahol a legendás slasher és régi ellenfele legelső közös kalandjukhoz méltó összecsapásában keveredik a horror a komédiával. Örülök, hogy Craven úr visszajött, máris sokkal jobb lett tőle a Rémálom az Elm utcában 3. Nekem tetszett, szerintem nyugodtan ki lehet hagyni a kettőt és az egy után ezzel folytatni a nézést.

értékelés: 10/10

tvshaman