Sok bődületesen szar horror és/vagy sci-fi karakter összekapcsolásáról hallottam már (és krónikus kíváncsiságomnál fogva jártam utána), de ez a most következő tényleg egy kimagasló példája annak, hogy néha sajnos túlontúl kreatív az emberi elme, és amit ilyenkor forradalminak gondolva létrehoz, azt a legnagyobb jóindulattal sem lehet értékelhetőnek nevezni. Szűk tűrésű horrorfanok ne is próbáljanak tovább olvasni…

Próbálom vázolni a sztorit, habár nem lesz könnyű, mert az egész másfél óra egy irtózatos nagy ipari faszság – bevallom, néha azért én is belebólintottam itt-ott egy kicsit, mert hát ember legyen a talpán, aki ezt az egészet így egyben lenyomja!! De ami megmaradt: harc közben véletlenül felélesztenek egy vámpírt, aki a kezét ijesztően előretartja, s csakis ily módon ugrálgatva hajlandó emberekre támadni, amikor vért kellene szívni, akkor meg szerencsétlen áldozatból egy jó adag nyak-húst harap ki. Ja, és kurvára nem ijesztő, ha nem mondtam volna még.

Koporsóstól felteszik egy hajóra (kokót csempésznek a ládában), de aztán felkel, és megint iszonyat hülyén ugrálgatni kezd, meg a kezéből (vagy ruhája ujjából?!) jövő füsttel ártalmatlanítja az embereket. Ekkor már társai is akadnak, ugyanilyen elcseszett mozgású alakok. Namármost: a katonaság újra harcba keveredik a rosszakkal, sokan elesnek, mire az egyik halott emberéből egy kísérlet során kifejlesztenek egy űrhajósruhát viselő robot-harcost, kurvanagy antennával a fején, mely szuperképességeinek birtokában megállítja majd a vámpír-hordát. Tovább nem is mesélem, mert kb. a végéig egy nagy összefolyt harci jelenet az egész, ahol karjukat előretartva ugráló, füstölő ruhaujjú vámpírok harcolnak a habszivaccsal kitömött ember-robot ellen…

Hongkongi úriemberünket, aki ezt az égbekiáltó foshalmot rendezte, úgy tudnám legjobban definiálni, mint Uwe Boll és Ed Wood keveréke, a kelet hulladék filmjeinek utánozhatatlanul elcseszett császára, bizonyos Godfrey Ho. Kicsit utánajártam, és hát olyan orrfacsaró remekművek száradnak a lelkén, mint pl. Robo-Kickboxer, Kickboxer from Hell, Zombie vs Ninja, Ninja Terminator és még vagy hatszáz másik ninjás akció baromság, szóval még enyhe jóindulattal sem nevezném ezeket filmes próbálkozásnak. (Közkedvelt módszere egyébként, hogy apróért megvásárolt, be nem fejezett filmek egyes részeit helyezi bele aktuális celluloid-bűntettjébe, teljesen koncepciótlanul, ezáltal ránk szabadítva a nagybetűs káoszt.) Most tárgyalt robovámpíros rettenet alatt például nem tudunk normálisan étkezni vagy italozni, mert kb. percenként feltesszük magunknak azt a konkrét kérdést, hogy „mi a szar ez?!” nem éppen nyugodt hangnemben. Egyszerűen ömlenek a pofádba a fosabbnál-fosabb jelenetek. Vége felé pedig már sírva könyörgöx, hogy mielőbb hagyják abba, mert félsz, hogy egy baromira durva másnapossághoz hasonló tünetegyüttes fog jelentkezni a megnézést követő napon, és ez nem vicc!! HA EGY KICSIT IS JÓT AKARSZ MAGADNAK, NE NÉZD MEG!!

Értékelés: 2/10

eyescream