Nem hittem volna, hogy egyik kedvenc színésznőmet, René Zellweger-t, pont az általam igencsak kedvelt texasi láncfűrészes sorozat egyik sokadik folytatásában fogom látni hamvas és zsenge serdülőként. Szinte biztos vagyok benne, hogy utána ő is egyből megbánta, hogy egy ilyen semmirekellő, értékelhetetlen szutyokban szerepelt.

1996. május 22 – aznap lettem éppen 12 éves, nem mellesleg filmünk is ezen a napon játszódik. Négy fiatal (tipizálva: gazdag családból származó úri csávó, irritáló hülye picsa, René Zellweger mint szemüveges jókislány és egy nímand arc) szalagavatóról kocsikázik hazafele, de egy erdei úton azért sikerül karambolozniuk egy érthetetlen szögből beléjük rohanó másik kocsival. Nímand arc és a félholt sofőr a helyszínen marad, életben viszont nem sokáig, haha! René és a két főbb szereplő segítségért indul, s nemsokára egy kisházhoz érnek, ahol a rendkívül elbűvölő hölgyemény közbenjárásával lehetőségünk nyílik filmünk első (és egyetlen) csöcsét megtekinteni, majd autómentőt hívnak. René visszamegy, de a srácok hűlt helyét találja, ellenben felveteti magát az éppen arra furikázó, egyébként furcsán viselkedő autómentőssel, aki nem rejti véka alá a két fiú holttestét – lévén hogy a kocsi hátuljában lógatta fel a korpuszokat. Lemaradt párocskánk sétafikája során hamar rábukkan a gyilkos família házára – srác bemegy hugyozni, csajt meg simán elkapják. Közben René az autómentőstől megszabadulva visszafut a csöcsmutogató bigéhez, de hamar rájön, hogy akármennyire negédes az, nem velük van. Bezsákolják, majd őt is elviszik az ominózus házhoz, ahol már együtt az egész család, és mindenki annyira elbaszott kretén meg idióta, amilyen a világ még nem látott! No mg a szokásos futkosás, elbújás stb.

Ebből az egészből egyedül csak szegény Renét sajnálom, nem is értem miért vállalta el ezt a szerepet. Ugyan nem minden részét láttam a sorozatnak, de merem állítani, hogy toronymagasan ez a legfosabb rész. Igénytelen hulladék, ami arcunkba kapunk – egyáltalán nem méltó az eredetihez, de még csak a gyengébb folytatásaihoz sem mérhető. Az elején még úgy vagyunk vele, hogy simán elmenne egy közepes(en szar) slasher-nek, de aztán amit a filmünk második felében művelnek, az minden határon túlmegy! Gyilkos családunk olyan öncélú és irritáló bohóckodást visz véghez, mintha direktbe az eredeti paródiája lenne. Mindegyikük egy nagy csökött kretén; most komolyan Matthew McConaughey-től, mint járógépes főgonosztól kéne megijednem, akinek lábát egy távirányítóval machinálják? Vagy ott van a sokkolós tag, aki tízpercenként szépirodalmi idézetekkel csapja agyon az amúgy is szánalmas dialógusokat?! Bőrpofa karaktere meg egyenesen úgy el lett b*szva, mint még soha. Olyan szinten ostoba fajankóvá degradálták, hogy arra nem találni szavakat. Maszkja valami kurva igénytelen és gagyi, bundesliga hajától meg maximum röhögőgörcsöt lehet kapni, megijedni nem igazán. Meg amiket művel, hát úristen! Van olyan jelenet, amikor René kimászik a tetőre, Bőrpofa meg utána, és ott fent kergeti, ahol kb. kurvára kapaszkodni kéne, de ő csak vagányan fűrészeli a kéményt. De a legjobbat még el se mondtam: végső jelenetben Bőrpofa női maszkban és ruhában fut utána, méghozzá fényes nappal!! Siralmas az egész, úgy ahogy van. Aki mégis úgy dönt, hogy René Zellweger kisasszonyt horrorban akarja látni, az inkább nézze meg a Case 39-et, ezt semmiképpen!

Értékelés: 4/10

eyescream