Roppant érdekes, hogy anno a blockbuster mozikat minimál képzelőerővel és költségvetéssel újraalkotó Asylum-éknak volt egy teljesen hasonló kaliberű, börtönben játszódó low-low-budget története, egy vagon ostoba négerrel meg egy elcseszett Csubakka-szerű monszterrel, méghozzá Alakváltó címen. Hogy valaki odáig merészkedjen, hogy ezt a már eleve legaljábbnál is aljább megahulladékot akarja reprodukálni, arra egyszerűen nem találok szavakat…
Filmünk azzal kezdődik, hogy szövetségi ügynökök elfognak egy elég imbecillisen viselkedő, vörös hajú nőcit, akit társai meggyilkolásával vádolnak, ráadásul a hullák mellett még egy 20 milliót érő gyémánt is előkerül. Nincs mit csinálnia, vallania kell – ergó a történetet az ő szemszögéből hallhatjuk. Lényeg, hogy a Stephen Hawking-féle nagyapja ráhagyja a rabtársától („vén bolond Jack”-től, ezt lényegesnek véli többször kiemelni) örökölt térképet, ami elvezet az Alcatrazban elrejtett gyémánthoz. Nőcink uccu neki, szedett-vedett kommandót szervez retardált barátiból. Mint minden zs-kategóriás csapat, ez is bővelkedik sztereotípiákban: van itt félszemű, izmos árja, mexikói, kínai bige meg gonosz ex-pasi, de kedvencem mégis a Dzsídzsi névre hallgató, rendkívül ostobán kinéző néger, aki tuti homokos. Miután két darab őr (!) hatástalanításával simán bejutottak a szigorúan őrzött Alcatrazba, a ravasz vágott szemű csaj meg eltévedt turistának (!!) álcázza magát, elfoglalják a kb. hat darab monitorból álló kontrollszobát, hogy minden eseményt figyelemmel követhessenek az épületben. Ezután mindenki megkapja saját maga kis szektorát, amit át kell fésülnie a térkép darabjai után kutatva. Nemsokára megjelenik egy dagadt lúzer takarító (Yusuf), meg néhány random hulla is felbukkan; ez előbbi hatalmas pofonokat kezd osztogatni, majd villámok kíséretében egykettőre eltűnik, a hullák viszont maradnak. Ezt követően unalomig ismételt és fárasztóan kretén jelenetek sora zajlik, minimál környezetben, amelyben már a gumimaszkos, egyébként pedig undorító szutyokszínű, feszülős latexruhát viselő „szörny” is szerepet kap – akihez bónuszként néha villámok meg élénkzöld ételfesték (vér) is társul.
Nem csoda, hogy egyenként tűnnek el a csapat tagjai; megjegyzem, rendkívül okos módon viselkednek, hogy elkaphassa őket ez a hikomat gorilláéhoz hasonlatosan mozgó földönkívüli lény, aki hol halottnak tetteti magát és úgy támad, hol meg egyszerűen valaki más alakját veszi fel. Filmünk vége előtt vagy húsz perccel aztán „lelepleződik” (mintha még nem sejtettük volna), hogy a vörös hajú nő valójában az alakváltó. Kicsinálja a két ügynököt, és olajra lép, a főszereplő nyomozó pedig utána. Szaladgálós időhúzás után vagy tízöt perces kézitusa következik, melynek során főszereplőnk Johnny Cage identitását felvéve random körbeforgórúgásozik, boxol, meg lábat söpör, ja és ki ne felejtsem, hogy a gyémántokkal kirakott kesztyűjével sorozza meg a lényt, akit aztán árammal üt agyon. (Hogy mitől robban fel, azt még számomra is rejtély.) Naivan azt hihetnétek, hogy ennél a pontnál vége van ennek a kurvanagy és szánalmas gagyi baromságnak, de korántsem! Ugyanis egy ördögös fordulatra még számíthatunk a végén…
Ennyire szerencsétlen fércmunkát régen láttam már. Milyen film az már, hogy vagy három darab külső jelenet van összesen (az is öt perc legfeljebb), a többi meg egy koszos pinceszerű lyukban játszódik, minimál díszletekkel, ahol kb. minden szoba meg folyosó ugyanaz, csak máshogy berendezve?! Baromi félelmetes szörnyünk mozgáskoordinációs képessége rekeszizom-próbáló, több jelenetben még a hátán lévő cipzárt is látni. Színészekről jobb, ha nem is beszélünk – ezekhez a „szereplőkhöz” képest a Barátok közt gárdája egy roppant hiteles, Oscar-díjas bagázs! Teljesen logikátlan, abszurd az egész, amit bizonyos helyzetekben művelnek. Ahogy ez elvárható, félelmetesen primitív, retek dumákkal van tele végig, magyar szinkron blődségben talán még egy lapáttal hozzátesz. Egy ipari okádék az egész, úgy ahogy van – minimum ezer év börtönt adnék minden egyes embernek, akinek egy kicsit is köze van ehhez az emberiség ellenes bűntett megszületéséhez. MEGTEKINTÉSÉT SENKINEK, SEMMILYEN KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT NEM AJÁNLJUK!!
Értékelés: 2/10
eyescream
Be the first to comment on "Reptilicant (2006) (Replikátor)"