Be kell vallanom, sokakkal ellentétben nekem nem tetszett annyira a Pumpkinhead első része. Az egyetlen pozitívuma Lance Henriksen volt, akiről nekem máig az a véleményem, hogy remek színész, aki túl sok szar filmben szerepel, de amúgy nem volt semmi érdekes az egészben. A második részéből (Blood Wings) bőven elég volt látnom az előzetest, hogy ne akarjam megnézni, a harmadik rész viszont elég ígéretesnek tűnt, így úgy döntöttem, adok neki egy esélyt. A jó hír, hogy az első rész folytatása, Lance Henriksen is ismét benne van, a rossz hír… hogy létezik.

Aki szorgalmasan olvassa a Cinegore-t, az tudja, hogy mennyire ki szoktam akadni a feleslegesen, eltúlzottan véres és gusztustalan jelenetektől. A Pumpkinhead 3 pedig rögtön az első tíz percen keresztül szinte csak ilyen jeleneteket vág az ember arcába. Bunt, a redneck kissrác, aki az első részben segített a hülye tiniknek elmenekülni a bosszú démona elől, időközben szépen megnőtt, ostoba lett, mint egy szaros segg, és sátánista beállítottságú nővérkéjével a városka illegális szervkereskedelemmel foglalkozó orvosának seggét nyaldossa (a nővér a szó szoros értelmében is). Illegális szervkereskedelem alatt azt értem, hogy embereket rabolnak, kivágják a szerveiket, majd elsüllyesztik a testeket a mocsárban. Hát kösz bazzmeg, nem elég, hogy az újságokban is ilyen szarságokról olvas az ember, most még a szórakozásból berakott filmből is ezt kapjam az arcomba, mi? A lényeg, hogy Bunt nemcsak ostoba, hanem még Ed Hurley (Lance Henriksen) szelleme is kísérti, amiért anno segített neki eljutni az öreg boszorkához, ráadásul folyamatosan retteg, hogy előbb-utóbb valaki felfedezi a doki tevékenységét, és rájuk szabadítja Pumpkinheadet. Ami késik, nem múlik, egy turista véletlenül betéved a krematóriumba, ahol a doki a műtéteket végzi, elkapják, kivágják a veséjét, de mivel nem ölik meg, kimászik a mocsárból az útra, ahol egy szerencsétlen nő megtalálja. A doki és segédje arra érnek vissza narkós üzletközvetítőjüktől, hogy a rendőrök bilincsben viszik ki a társaikat a krematóriumból. Másnap megkezdődik a pajtában és a mocsárban elrejtett testek exhumálása: egy nő itt látja viszont eltűnt öt éves kisfiát, egy testvérpár pedig a szüleiket. Az egyik kereső kiássa Hurley (azaz az új Pumpkinhead) testét is a sütőtökök temetőjéből, mire megjelenik az öreg boszorkány, hogy az bizony az övé, kéri vissza. Néhány bosszúszomjas városlakó (a fiatal nő, akinek a kisfia meghalt, és aki az utolsó áldozatot is megtalálta az országúton és a három testvér, akiknek a szüleit találták meg a hullák között) meglátogatják a mocsárban, és a vérükkel üzletet kötnek, hogy ébressze fel a démont és az szolgáltasson igazságot. Ahogy azt azonban megszoktuk, Pumpkinhead nem csak a bűnösöket nyírja ki, hanem sorra mindenkit, aki az útjába kerül…

Ez a film egy hatalmas ótvaros nagy szar! Az egy dolog, hogy van két főszereplő-táborunk, a szervkereskedő doki a csatlósaival, és a bosszúszomjas városlakók, igazából mindkettő ellenszenves. A városlakók még úgy ahogy rendben lennének, ha nem minden idők legborzalmasabb színészei játszanák őket, és nem viselkednének minden helyzetben a létező legostobább módon. És van Bunt. Bunt aki síkhülye, fáj nézni, hogy mit csinál, többet segít a démonnak, mint bárki másnak. A látványvilág olyan, mintha a filmet egy főiskolás diákcsapat forgatta volna le bérelt kamerával. És az a rengeteg ocsmány gore elem! Tisztázzuk: én igenis szeretem a véres-belezős jeleneteket, de akkor azok legyenek viccesek, hogy az ember ne csak simán elhányja magát tőlük, hanem még röhögjön is közben, hogy szétfröcsögjön a falon, a folyosón, a billentyűzeten… Itt pedig az ilyen jelenetek 90%-a nem vicces. Olyanok, mint a Fűrész sorozatban: tipikus barom producerek azt hitték, hogy ezt kajálja a nép. Tehát igazából két értékelhető dolgot tudok felhozni a filmből: az egyik ismét Lance Henriksen, aki még szellemet alakítva is jó munkát végzett, a másik pedig Pumpkinhead. Az ember szinte örömkönnyeket hullat érte, amikor az egyik szereplőt karóba húzza a ház tetején levő villámhárítón, vagy a legemlékezetesebb jelenetben, amikor beugrik a pap mögötti ablakon a templomban… Komolyan, a démonos jelenetekre valószínűleg sokáig emlékezni fogok még. A gond csak az, hogy Pumpkinheadet is csak addig jó nézni, ameddig deréktól felfelé mutatják, mert mikor ennél összetettebb CGI-effektre kerül a sor, olyan trehányul összerakott számítógépes trükköket láthatunk, amelyektől az embernek megfájdul a szeme.

Kinek is ajánlom ezt a filmet? Istenigazából senkinek. Ha valaki esetleg szerette a korábbi részeket, vagy épp szadista hajlamai vannak, és rajong a borzalmas színészekkel, középszerű, unalmas történettel, és rengeteg felesleges gore elemmel megtűzdelt abominációkért, azok tegyenek vele egy próbát. De van egy érzésem, hogy ők sem nevezik majd az év filmjének.

értékelés: 2/10

Zoo_Lee