Sasquatch, jeti, bigfoot, sokféle elnevezés született az állítólag Észak-Amerikában (Mások szerint a Himalája erdeiben) élő hatalmas majomszerű élőlényre. A kreatúrát ezidáig senkinek sem sikerült lefilmeznie vagy lefotóznia, azonban számos filmkészítő fantáziáját megihlette ez a szőrös böszmedék. Az egyik kedvencem ezek közül a “To Catch a Yeti” című, Meat Loaf (nem, nem ő játssza a jetit) főszereplésével készült műremek, ami ugyan hitvány, de mégis nevettető filmre sikeredett. Az Abominable is hasonlóan gané, a különbség csak annyi, hogy ezt elvileg komolynak szánták. Nem sikerült…

A történet főhőse a hegymászóbalesete miatt tolószékbe került Preston Rogers, akit a gránitból faragott arcú Matt McCoy alakít, aki minden egyes grimaszolás közben úgy néz ki mint aki épp befosik. A szereplőgárdában nevesebb színészeket is találhatunk, itt van pl. a Down-kór egyik enyhébb fajtájában szenvedő Jeffrey Combs, a CSI: Miami-ból ismerős lehet a vízvezetékszerelő kinézetű Rex Linn, és természetesen szerepel a filmben Lance Henriksen is. (Nekem van egy gyanúm hogy Lance Henriksen igazából egy horrorfilmek számára készített izomorf bábu.)
A történet tehát, nagy vonalakban: Roger Preston a hegymászóbalesete után visszatér erdei fakunyhójába. A szintén hegymászóbalesetben elhunyt felesége iránt érzett gyász miatt azonban nem érzi túl kellemesen magát, ráadásul kísérője, a paprikajancsi kinézetű Otis elfelejtett szójatejet venni neki, tehát elmondhatjuk, hogy Prestonnak lényegében kurva szar egy napja van, ráadásul még rokkant is. Hősünk, bánatát enyhítendő kikerekezik az erkélyre hogy kiszellőztesse azt a kaucsukból öntött fejét, amikoris 5 darab fiatal hölgy érkezik a szomszédos házba bulizás céljából. Preston a lányok csapta zajtól sajgó fejjel beiszkol kerekesszékével a házba, hogy aztán onnan kukkolja őket távcsővel. Az este folyamán azonban szörnyű és meghökkentő dolog történik: az egyik picsát elragadja egy hatalmas szőrös lény!!!

Mindeközben az erdő közepén három bátor vadász ül a tábortűz körül, a halmozottan fogyatékos Jeffrey Combs, Rex Linn és a faarcú Lance Henriksen. Mindhárman a jeti vérére szomjaznak, de szerencsétlenségükre a majomszörny előbb találja meg őket, és elragadja mindhármukat.
A vérszomjas jeti azonban nem lakott jól az elejtett három emberrel, ezért újabb táplálék után kutatva újra Preston háza felé veszi az irányt. A mit sem sejtő lányok hamar a bigfoot karmai között végzik, csak a szépséges Amanda ússza meg ép bőrrel, akinek sikerül átszöknie Prestonhoz, hogy aztán együtt meneküljön el a tolószékes szívtipróval. Preston szegény rokkantkocsija miatt elég szar helyzetben van, mert az erkélykorláton nem tud csak úgy KITT-módjára átugratni, ezért hegymászófelszerelését is bevetve, tolókocsiját maga mögött hagyva ereszkedik a földre, majd egy burleszkbe illő jelenet során Amandát is megpróbálja a biztosítókötél segítségével a talajra menedzselni, de sajnos a jeti minduntalan visszahúzza őt. Szerencsére épp Amanda fejének leharapása előtt basz bele Otis (Preston gondozója) egy méretes fejszét a majomember hátába, nem sokkal később a szörnyeteg hálából kettéharapja a koponyáját. Preston és Amanda sikeresen landolnak, és a közelben parkoló autómobil felé veszik az irányt. A földön vonagló, nyomorék Prestont Amanda cibálja, noszogatja, végül elérik az autót, és…na a film végét már nem mondom el 🙂

Az imDB-n 5 pontot kapott filmtől nem vártam túl sokat, és kb. azt mondhatom hogy nem csalódtam benne. Egyáltalán nem jó film az Abominable, de nézhető, ha nem várunk tőle sokat, szórakoztató is. A jeti ugyan úgy néz ki, mintha a muppet show egy elszabott bábfigurája lenne, a dialógusok néhol nagyon mókásak, és az olyan együgyű jelenetek, mint amikor pl. Preston e-mail-t ír a rendőrségnek hogy “Segítség! Egy nagy szörny elrabolta a szomszédomat!” valahogy nem nagyon bírják fokozni a suspense-t. Egyszerű kis film ez az Abominable, de nem nézhetetlen. Matt McCoy idegrángásai pedig a némafilmek kedvelőinek okozhatnak kellemes perceket 🙂

értékelés: 5/10

yoko homo