Vérfarkasos gyűjteméynemben akadtam rá a King of the Zombies-t, és a Devil Bat-et is jegyző Jean Yarbrough által készített Londoni farkasnémberre. A filmhez elég optimista módon álltam hozzá, mert a Londoni vérfarkas (amiről én ostoba módon azt hittem, hogy a film előzménye) szerintem egy egész tűrhető kis horror volt, egyszer meg tudta nézni az ember, nem volt vele semmi gond. Azonban cikkem alanyában majdnem akkorát csalódtam, mint a Drakula lányában, és egyszerűen nem tudom felfogni, hogy ez a film hogyan jön a Universal klasszikus horrorjaihoz?

Kedves olvasó, elárulom neked, hogy hogyan lehet már rosszul elkezdeni egy filmet: az előzményekkel minden szereplő álljon tisztában, csak maguk a nézők ne! Itt pontosan ez történik: a bevezető szöveg ír nekünk valami szörnyűséges Allenby-átokról, amiről csak a film felénél derül ki, hogy ez lenne a vérfarkaskór. Családi átok? Hol volt a Londoni vérfarkasban ilyesmi? Itt esett le rögtön a film elején, hogy ennek biza a címet leszámítva semmi köze nincs az 1936-os mozihoz. Londonban járunk, a várost már egy jó ideje borzalmas éjszakai bűntények tartják rettegésben: az egyik londoni parkban rendszeresen embereket támad meg egy ismeretlen tettes. A főhősnőnk Phyllis Allenby, aki mostohaanyjával és annak lányával él együtt egy régi kastélyban. Van egy vőlegénye is, csak épp anyuci áskálódik ellene, mert neki valójában semmi köze nincs a családhoz, egy cseléd volt, akinek viszonya volt a lorddal, és az rábízta a lányát. Magyarul, ha Phyllisnek kedve tartaná, egyszerűen kidobhatná azt utcára. Tehát a történet lényege az, hogy Phyllis attól tart, hogy a régi családi átok sújtja őt, és emiatt ő a titokzatos éjszakai támadó. Miután erre egyre több jel utal, egyik este vőlegénye őrt áll a házuknál, és észreveszi, ahogy egy pongyolába bugyolált női alak kioson a házból. Ezután észreveszi a másik lányt, Carolt is, aki éppen a szeretőjéhez készül a parkba. Mindkettejüket követi, de a rejtélyes alaknak hamarosan nyomát veszti. A nő megtámadja Carol szeretőjét, majd egy járőröző rendőrt is, ezután eltűnik. A rendőrség egyre többet szimatol a család körül, Phyllis pedig napról-napra talál nyomokat, amik arra utalnak, hogy éjszakánként farkasemberként támad emberekre (véres a keze, és a takarója stb…) Ez alatt a támadó elteszi láb alól a nyomozást vezető detektívet is. Phyllis végül teljesen kiborul, egyedül a mostoháját engedi be a szobájába. Aztán, amikor rajtuk kívül csak az öreg bejárónő van a házban, fény derül az igazságra: nincs semmiféle farkasember, mindent anyuci tett, hogy az ő lánya mehessen hozzá Phyllis vőlegényéhez, megörökölhessék a házat, és boldogon éljenek, amíg meg nem halnak. Ennek része, hogy meg akarja ölni Phyllist, majd őrület miatt elkövetett öngyilkosságra akar hivatkozni, amit ő pont nem tudott megakadályozni. A bejárónő azonban kihallgatja őket, és elrohan a rendőrségre. A farkasnémber egy méretes pengével a kezében követi őt, de elbotlik a lépcsőn, kitöri a nyakát, és kipurcan.

Szerintem nem is kell tovább kifejtenem, hogy ez a film miért rossz: mert ez nem szörnyfilm. Ez egy misztikus thriller a jobbak közül, a parkban járkáló bebugyolált nő, illetve az éjszakai parkos részek anno tényleg elég ijesztőek lehettek, de mai szemmel nézve már ezek sem azok. Ennek egyszerűen nincs helye a szörnyfilmek között, főbenjáró bűn volt a Londoni vérfarkas folytatásaként eladni. Ha pedig a logikai csavaroknál tartunk: azt, hogy egy legalább 50 éves vénasszony, hogyan volt képes rendőröket megölni, meg széttépni a holttesteket, sehol sem magyarázzák meg! A színészi alakítással viszont meg voltam elégedve, a Phyllist alakító színésznő legalább olyan tökéletesen játszotta el a kétségbeesett, őrület határán álló főhőst, mint ahogy azt Lon Chaney Jr. is tette. A gond csak az, hogy ekkorra már Chaney filmje már legalább 5 éves volt. Tehát ez a film a horror műfajban elvérzik, de misztikus krimiként megállja a helyét, talán emiatt is volt az, hogy nem okozott olyan traumát, mint a Drakula lánya.

 

értékelés: 5/10

Zoo_Lee