A Texas Chainsaw Massacre minden idők 5 legdurvább, leghatásosabb filmje között foglal helyet véleményem szerint. Az 1974-es Tobe Hooper féle láncfűrészes hadjárat még a mai napig hatással van rám ha megnézem, és egy két jelenetnél még most borsódzik a hátam. Ha a rendező Tobe Hooper-t e film kapcsán kellene megítélnem, azt mondanám, hogy igazi géniusz, viszont ha elmúlt 20 évben nyújtott teljesítménye alapján, akkor már azt mondanám, hogy egy kutyaütő tehetségtelen balfasz. Az elmúlt 20 évben ugyanis emberünk egyetlen értékelhető filmet nem tudott felmutatni (az utolsó értékelhető filmje a Texas Chainsaw Massacre 2, ami persze fényévekre van az első résztől), így hát amikor megtudtam, hogy ismét filmet készít Mortuary címmel elég vegyes érzelmekkel ültem le megnézni az alkotást, ami egyébként az első 20 perc után gyökeresen egyoldalúvá vált.

A film főszereplője egy kedves kis család, akik egy új kisvárosban költözik, miután a család feje, vagyis az apjuk elhalálozott. Anyuci a helyi temető mellett vásárol egy házat, ugyanis egy roppant nemes hivatásnak él, mivel egy temetkezési vállalkozó a hölgy. Eleinte egész szépen mennek a dolgok, hiszen akad meló is, és tinédzser fia Jonathan is talál munkát egy helyi kis étteremben, ahol össze is haverkodik az étteremvezető unokahúgával (asszem az unokahúga bár a faszom se emlékszik erre) és annak meleg barátjával. De persze tudjuk, hogy egy kisvárosban mindenki ismer mindenkit és kötekedő huligán, szellemileg nyomoronc vadbarmokból is akad elég, akik persze meg is találják elég hamar Jonathan-t. Miután Jonathan összehaverkodik Liz-el (az unokahúg vagy ki a herém) és annak haverjával a srácok azonnal vázolják neki a legmenőbb helyi kisvárosi legendát egy bizonyos Bobby Fowel-ről, amire igazán nincs kedvem kitérni, mert semmi értelme. A lényeg az, hogy miután emberünk tudomást szerez a legendáról különös dolgok kezdenek el történni körülötte. Hullák mászkálnak mindenfele és az emberek aszfaltot kezdenek el hányni. Szegény srác persze jól beszarik és rohangál mindenfele, hogy barátai, kishúga és a saját életét is mentse.

Ez tipikusan az a film, aminek még a történetét is nehezemre esett leírni. Szerintem, látszik is. 🙂 Erre a filmre egy találó szót tudok mondani…HÁNYADÉK! Egyszerűen nem értem Hooper-t, bizonyára valamiféle financiális ok késztette arra, hogy elkészítse ezt a kalap szart. Komolyan mondom, ilyen rossz filmet régen láttam, pedig sok szart nézek elhihetitek, és ez a film a legalja annak is. Iszonyatos rendezés, katasztrófális cgi effektek, néhol irritáló okádék színészek és valami gyenge Lovecraft hangulatot idéző fosadék forgatókönyv. Röviden így lehetne jellemezni a Mortuary-t. Eddig úgy álltam hozzá Hooper késői munkásságához, hogy hátha történik valami, hiszen régen ott volt benne a tehetség, de ez a film bebizonyította, hogy nincs miben reménykedni. Tobe Hooper halott.

 

értékelés: 1/10

Berzerker