A James Cameron által rendezett Titanic 1997-ben Leonardo DiCaprioval és még vagy 11 Oscar-díjjal a fedélzetén jött, látott és győzött… mármint elsüllyedt. Aztán 2010-ben az olcsó és gyatra minőségű produkcióiról messzi földön híres Asylum stúdió elkészítette a Titanic II címre keresztelt hasonszőrű hulladékot, melyben ugyanúgy elsüllyed az óceánjáró hasonmása, csak ezúttal az iMDb 1.6 pontszámmal. Most, vagyis tizenkét évvel később megérkezett egy még annál is feleslegesebb harmadik epizód, ahol megidézett low-budget halottakkal támadnak az otthoni szórakoztatásért epekedő népek jóízlése ellen.
A Titanic III névre hallgató óceánjáró a film elején vízre száll, hogy a fináléban természetesen nomen est omen elsüllyedjen… de ne szaladjunk ennyire előre. Míg egy roppant irritáló pár szelfibottal járja a fedélzetet, és mindent frappánsan narrálva rögzít az utókor számára, addig a csomagtérben egy bőröndből kimászó potyautasunk nem éppen jóhiszeműségből megidézi a hajóskapitány üknagypapa és mások szellemét. Merthogy az óceán fenekéről felhozott tárgyak minden bizonnyal a hullámsír megszentségtelenítésének bűnét merítették ki.
Több sem kell ezeknek a minimális arcfestéssel, valamint sötét szemüreggel rendelkező entitásoknak, és szájukat irracionálisan nagyra nyitva különféle füstöt lehelve sorra teszik el az utasokat láb alól, mígnem a végén az őket megidéző lányba szálló kapitány neki nem vezeti az aktuális hajót egy éppen közelben várakozó jéghegynek.
Nick Lyon (A lény 4, Zombi apokalipszis, A zombik lázadása, Csápok a mélyből, Stormageddon stb.) már rutinos játékos az igénytelen tévére és/vagy direkt videóra készülő olcsó jószágok terén. Most egy nem túl izgalmas vagy feszültséggel kecsegtető másfél órás darabot hozott el azon nézők számára, akik tényleg nem tudják mivel mulatni az időt, és hajlandóak egy újabb Asylum-mozira áldozni az idejüket.
A Titanic 666-ben ugyanis marhára nincs semmi ijesztő. A megidézett szellemek – hajóskapitány, hegedűs csóka, öreg néni, meztelen fruska, random zombi stb. – mint említettem minimális maszkmesteri munka eredményei, sötét szemgödreiknél csak a kitátott szájukból kiokádott füstölgő plazma az igénytelenebb. Emberek halnak bele hegedülésbe, nyaklánc csavarodik a nyakukra vagy egy csőrendszer záreleme fejezi le őket. Szereplőink színészi teljesítménye a szimplán rettenetes és a botrányosan rossz között mozog, de a gyatra vágások miatt a hol jéghegyek közvetlen közelében, hol pedig azoktól messze felbukkanó óceánjáró is okot adhat kínos mosolyra. Béna CGI, logikátlan helyzetek és szituációk tömkelege, de sebaj, mert annyira olcsó és gyatra az egész, hogy nem lehet vele szemben semmiféle követelményt felállítani. Ha pedig ennek ellenére mégis megnézzük, akkor csak magunkra vessünk. És nevessünk, ha-ha-ha!
Értékelés: 4/10
eyescream
Be the first to comment on "Titanic 666 (2022)"